Szerző: D r. Balogh István 

Mátyás király azonban 1463 ban a székely, szász és a magyar natio hadszolgálatát és szervezetét is alkotmanyszerüleg szabályozta, a tolnavári országgyűlésen március havában, de azért a székelyek az úgynevezett közös sereg kötelékebe nem tartoztak, a szabályozás csak annyiban terjed ki a székelyekre, hogy meg volt állapítva az, hogy háború esetén milyen mennyiségben kötelesek hadba állani. Ez pedig az volt, hogy a fegyverfogható székelység háború esetén az összes legénységnek 1/3-át volt köteles hadba küldeni, egyharmada otthon marad a határ védelmére. Azonban nagy veszély idején kötelesek voltak egytől-egyig talpra állani, kik fegyverképesek voltak.

Bővebben …

A laktanya 1899-ben

A város életében a 18. században egy sötét korszak volt, amely 1763-al vette kezdetét.

Ekkor állította fel ugyanis Mária Terézia a határőrvidéki rendszert. Háromszéken 2 gyalog és egy huszár ezredet szervezett, melynek katonai parancsnoksága meg volt bízva nemcsak a határvédelemmel, hanem a katonaság kötelékébe tartozó egyének személyi és anyagi kérdésében is bíráskodott.

Bővebben …

A 20. század elején készült felvételen (Beke Ernő tulajdona) az emeletes, 16 lakrészes kőház volt az Ezredesi szállás. Ezzel átellenben, a gyakorlótérnek használt tágas udvar másik oldalán voltak az ezredesi istállók. A határőr ezredek felszámolása után, a múlt század 1870-es éveitől mindkét épület a tanügyi alaphoz ment át, és idők folyamán különböző oktatási intézmények nyertek benne elhelyezést.

Bővebben …

Szerző: D r. Balogh István .

Minden székben volt egy-egy rabonbán, ezek a főrabonbán elnöklete alatt tartották a főtörvényszéket és tanácsosai voltak a fórabonbánnak.

A főrabonbánt az egész székely nemzet, vagyis az egész nép összesen választotta, még pedig elein az Ápolt (Upolet, a mai Apor) nemzetségből. A főrabonbán székhelye, mint említem, a mai Udvarhely mellett lévő Budvárában volt.

Bővebben …

Szerző: Dr. Balogh István (1914)¹

Azt, hogy a székelyek mikor telepedtek meg e területen, ahol most is laknak nem tudjuk bizonyosan megmondani. A történelem tudósai sokat kutatták a székelyek eredetét, de teljes bizonyságot nem tudtak elérni. Inkább csak következtetésekből állítják, hogy a székely nem hódított nép volt, hanem ősfoglaló.

Bővebben …

Previous Next

1602-ben, mikor Básta György császári fővezér a lakossággal a császár-király iránt hűségesküt tétetett, a felvett jegyzékben 181 egyén van felsorolva, akik mind szabad polgárok voltak, vagyis nem lófő, jobbágy nem volt közöttük. 1713-ban a város lakosai így voltak osztályozva: nemes volt 1,...

Bővebben …