Volt olyan háromszéki ember, akinek az első világháború, vagy ahogyan emlegették a nagy háború kálváriája kilenc évvel a befejezés után se ért véget. Az 1927. augusztus 14-én megjelent „Új közlöny” (Ungvár) adta hírül a gelencei Csiky István történetét.
Ezt írták 92- éve: Mit beszélnek Kézdívásárhely város épületei? — Dr. Török Andor felolvasása a Kath Otthonban. Folytatása, 1931-es Székely újságban megjelent íráshoz adalékok.
„A református templom volt a város ősi, régi katholikus temploma. Eredetileg jóval kisebb volt a mai templomnál, de többször átépítették és kibővítették; úgy azonban, hogy mindig megtartották az eredeti katholikus alaprajzi elrendezést, a keletnyugati hossztengelyű templomhajójával és kelet felé fordított szentéllyel. A hajó nyugati végén levő torony előtt hajdan szabad tér terült el, a melyet azonban századok alatt utólag beépítettek, mig a szentély megetti terület, a vásártér beépítetlen üres piaccá vált; ez a magyarázata annak, hogy a templom ma a főtérnek hátat fordít.
Miután ez a templom 150, vagy 200 évig katholikus plébánia temploma volt a városnak, 1560—1570 között, a reformáció korában az egész város népe áttért a reformációra a pappal együtt; így lett belőle református templom. A város címerében a pajzs felett sisakdíszül álló templom ezt a templomot jelképezi. „(Dr.Török Andor)1
— Dr. Török Andor felolvasása a Katholikus Otthonban.
Kicsiny városka vagyunk; házaink mind uj dolgok, mü-értékük nincsen. Ugyan mit mondhatnának nekünk valami érdekeset ezek a kövek? Ámde, a latin költő szerint: „saxa loquuntur,, a kövek beszélnek, csak tudni kell hozzá, hogy megszólaltassuk őket, hogy ellessük, micsoda titkokat őriz
nek. Próbáljuk meg hát, kérdezzük meg őket, hátha meg tudnánk tőlük valamit.
Szerző: D r. Balogh István (1914)
Bukow a katonaságot nagy titokban azon éjjel összegyűjté és feltűnés nélkül Madéfalvára indult hajnalban. Négy órakor megdördültek az ágyuk és az egész falut, mely zsúfolva volt székelyekkel, körülvette a császári katonaság. A nép kétségbeesett helyzetét rögtön átlátta. Hirtelen megállapodtak abban, hogy kegyelmet kérjenek az életükért.
Szerző: D r. Balogh István (1914)
A székelyek ezek után az évek után, vagyis 1599. év után, midőn Bocskai visszaadta szabadságukat és adománylevélben biztosította ezt, rendes adót nem fizettek, kivéve az ököradót, azonban előfordulnak váltakozva apróbb illetékek, kisebb megrovások, melyek az elismert adómentességükkel nem voltak ellentétben. Sőt némelykor maguk a székelyek ajánlottak fel bizonyos szolgálmányokat, így Bethlen Gábor feleségének gratuláció címén 2000 forintot ígérnek. Ilyen eset több is fordul elő, önként ajánlanak például 1621-ben a szultán serege részére 300 köböl búzát és 300 köböl árpalisztet. És ha rónak is néha-néha ki bizonyos megterheltetéseket, adókat reájuk, az csak időközi, mert ezek alól mindannyiszor szabadulnak, azon a jusson, hogy az adófizetés alól régi jogaik felmentik.
Szerző: Dr. Balogh István
A harmadik rend birtokaiból váruradalmakat, kincstári uradalmakat alakítottak s így jórészt a jobbágyok a fejedelmek jobbágyai lettek, kiknek adót és tizedet kellett fizetni. A tizedadó is súlyos adó volt, mert az összes termények egytizedét kellett adó gyanánt átszolgáltatni. Ezenkívül sok más apró szolgáltatást kellett teljesíteni. Ezeket a jobbágyokat, kik úgy az adót, mint a robotot a kincstárnak fizették, kincstári jobbágyoknak nevezték, ellentétben azokkal a jobbágyokkal, kik székely főuraknak szolgáltak és fizettek robotot.
Az utókor méltatlanul elfelejtette a világhírű sakkozónkat Dr. Balogh Jánost, Kézdivásárhelyen született. Dr. Balogh János ügyvéd egyike volta legsokoldalúbb olimpiai aranyérmes sakkozóknak. Tábla melletti versenyzőként, levelezési sakkozóként világhírre tett szert. Mint megnyitáselmélet kutatóként és sakkíróként is kiemelkedőt alkotott. 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen. Az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskolai osztályokat Kalocsán végezte.
Szerző: D r. Balogh István
Az 1498-ik évben, vagyis Mátyás király halála után nyolc évvel az elhatalmasodott büszke főurak és a köznemesség között Magyarországon nagy küzdelem áll be. Ez Erdély, sőt a Székelyföldre is elragad. Ezért a három nemzet Segesvárt 1506 ban február 9-én tanácskozásra gyűl egybe, hol először is megerősítik az uniót, azután a legfőbb bajok okát, az itélőszéket hiányos szervezete miatt újból szervezték. Azt mondták, hogy minden bajnak az oka az itélőszék, mely hiányosan van szervezve s a főuraknak hatalma azért nőtt oly nagyra.
Szek-helyek.ro
525400 Kézdivásárhely
42-es Udvartér 1.sz.
Telefon: +40 742 210 505
E-mail: szekhelyek@gmail.com
Kapcsolattartó: Tóth László