Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum, amely négy év után ismét tárt kapukkal várja látogatóit. Csütörtökön tartották a múzeum újranyitási ünnepségét, délelőtt hazai és magyarországi meghívottakat, intézményvezetőket, délután a nagyközönséget várták a Kós Károly által megálmodott múzeumépületbe. A vendégeket köszöntötte Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A délelőtti megnyitón jelen voltak: Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Székely István, az RMDSZ társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke, dr. Csuhaj Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója. A megnyitón Petrás Mária, Prima Primissima díjas népdalénekes tradicionális moldvai csángómagyar dallamokat adott elő. Az időszakos interaktív tárlatot is megtekinthették az érdeklődők. A Mérföldkövek című kiállítás, a múzeumalapítástól napjainkig tár elénk múzeumtörténeti érdekességeket, eseményeket, néhány egyedülálló és látványos műtárgy kíséretében. Kurátori tárlatvezetést tartott Tóth-Bartos András történész.
A látogatókat a Székely Nemzeti Múzeumban két új szemléletű és a témákat újszerűen tálaló kiállítás várja. A Magyar Géniusz Program által támogatott tárlat, a Géniuszok a hősök mögött a háromszéki önvédelmi harc megszervezését közösségi szempontból vizsgálja. Nemcsak megjeleníti a szabadságharc háromszéki eseményeit, illetve a hadiipar megszervezését, hanem a forradalom hátországának történéseit, a hősök mögötti hétköznapi géniuszokat, az önfeláldozó módon megnyilvánuló közösséget, a női szerepeket is kidomborítja.
„Olyan múzeumot szeretnénk, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól”- köszöntötte az egybegyűlteket Vargha Mihály múzeumigazgató.Továbbá hozzátette olyan múzeumra van szükség, amely „nemcsak az ide betérő egyéneket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, mégpedig úgy, hogy a velünk egy országban élő polgártársainknak is korrekt nézőponton alapuló élményt és tanulságot nyújtson! Élő múzeumot szeretnénk! Ahol a kiállított műtárgyak tanulsága mellett a szabadidő minőségi eltöltésének is alternatívát kínálunk.” Végezetül hozzátette: munka dandárja még hátravan, hiszen a felújított múzeumot olyan tartalommal kell megtölteni, amelynek érvényes üzenete van helybéliek, idelátogatók számára egyaránt.
Tamás Sándor így köszöntötte a megújult múzeumot: „A székely nemzet múzeuma szülőföldünk legerősebb kulturális erőtere. Mi, székelyek pont jó helyen születtünk, pont jó helyen élünk. Őseink jól választottak tájhazát: van Székelyföldnek ugyanis egy sajátos, erőteljes kisugárzása, ami évszázadokon át megtartott, táplált bennünket. Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe. Ezért is érezzük azt, amikor az általa megálmodott múzeumba belépünk, hogy otthonos ez a hely, hogy hazaérkeztünk. Azt érezzük, hogy ez itt több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény. Ez a székely nemzet múzeuma.”
Brendus Réka szerint: „Ez itt a székelység megmaradásának szentélye. Itt van minden, ami a székely nép múltjában erős volt, jelenében büszke táptalaj, jövőjének építő forrása. Mert bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy múzeumra, mint történelmi örökségünk gyűjteményére, a Székely Nemzeti Múzeum ténylegesen is a székely öntudat jövőt építő ereje, ahova nem csupán azért jövünk, hogy megtekintsünk egy-egy történelmi tárgyat vagy megcsodáljuk a híres ágyút, hanem azért is, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjünk, példát merítsünk, hogy megtaláljuk az egyedüli helyes utat – egyénként és közösségként”
Mi ma azzal a reménnyel és erős hittel vagyunk itt, hogy egy élő közösség kiemelkedő jelentőségű művelődési helyszínén járhatunk, ahhoz egy kis téglányit magunk is hozzátehetünk, s nem egy letűnő világ, egy elvesző kultúra utolsó bástyáinak egyikét csodálhatjuk meg. Amíg virágzik ez az intézmény, addig él és virágzik ősi szülőföldjén, Erdélyben is magyar nemzet” – emelte ki L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.
Székely István, az RMDSZ társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki Kelemen Hunor, a szövetség elnökének üdvözletét tolmácsolta. Szerinte „Székelyföld elkezdett magára találni, összerdélyi feladatokat vállalni, és megfogalmazza a székely anyaország kifejezést.” Véleményem szerint ennek a szellemi pezsgésnek az eszmei anyahajója kellene legyen a Székely Nemzeti Múzeum, amely kiállításaival, programjaival fogódzkodókat ad a fiatal generációnak, hogy a múlt alakításánál az autentikus gyökerekhez nyúlhasson vissza. Ugyanakkor elmeséli azokat a történeteket, amelyek szükségesek, hogy valóban megtaláljuk otthonunkat ebben a hazában” – mondotta.
A múzeum újranyitásának örömére, dr. Csuhaj Imre (képen), a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, aki civilként műgyűjtő, helytörténész egy 1848-as szabadságharcos eredeti kardját adományozta az intézménynek.
Petrás Mária és zenekara Kiss Krisztián (koboz, ének), Pánczél Kristóf (orgona, ének), Szokolay Dongó Balázs (duda, furulya, kaval, doromb).
Miután a jelenlevők meghallgatták Petrás Mária és zenekarának előadását tárlat látogatás következett.
Tárlatvezető Tóth Bartos András
