Hiedelmek szokások.
A tegnap november 19-én, Erzsébet napján megrázta dunyháját vajon mit hoz ez nekünk? Figyeljetek legények! A párnátok  alá lopott leányinget tegyetek, hogy megálmodjátok, ki lesz a jövendőbelitek.

 A népi megfigyelés szerint ilyenkor az időjárás sokszor megváltozik: ha addig enyhe idő volt, utána hideg következik, a hideg után pedig enyhülés. Erre a napra datálták az első hóesést is, mondván: Erzsike megrázza dunyháját, ami a tél közeledtét jelezte. A hiedelem szerint Erzsébet napján a természet is különös jeleket mutatott. Az időjárás változása mellett a néphit a következőket tartotta számon:
Időjárás: Ha Erzsébet napján szép idő volt, akkor a tél enyhe lesz. Ha esett, akkor kemény télre lehetett számítani.
A gazdák ilyenkor már a terményt a kamrákba vitték, és a télre való készülődés jegyében a háziállatok gondozására fordították a figyelmet.
A naphoz számos népszokás és hiedelem kapcsolódott, mint például a szerelmi jóslás, a termékenység varázslása, és a tél köszöntése.

Erzsébet alakjához több legenda fűződik, közülük az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ.  E legenda szerint Erzsébet egy alkalommal ruhájában titokban kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsákat. Férje felszólítására meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján a rózsák váltak Szent Erzsébet ábrázolásának legfőbb jellemzőjévé.

Időjóslás szerint Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy dunyháját).” A hiedelem szerint ha „Erzsébet megrázza pendelyét”, azaz ha havazik, akkor a karácsony is fehér lesz. Sok helyen pedig azt tartják, hogy amilyen az Erzsébet-napi időjárás, olyan lesz a decemberi is. Vagyis ez a nap a tél és a karácsony rámutatónapja volt.