Alexandru Popa – A boldogság titka című darab az Udvartér Színház legutóbbi premierje, mélyre ható, pszichológiai utazásáról van szó a párkapcsolatok rejtett dinamikáiban.

Nagyon jól megírt, átgondolt történet, és a három színész természetesen, kiválóan alakítja szerepét. A szereplők és párbeszéd dinamikája feledteti veled a tér-idő dimenzióját, és rád nyomja bélyegét, szinte kényszerít, hogy újraértékeld viszonyodat a környezeteddel. A darabot a taps után, mikor kimentél a színházból nem tudod felejteni, mint egy dallam, ami beül a füledbe és ott van amíg sikerül kiűznöd a fejedből. Egy ideig hazafelé, ha nem is mondod ki de az éned rejtett zugában, azért megjelenik a kérdés vajon mi lenne ….? és ott mocorog.

Három karakterrel találkozunk: Tom szerepében Lung László Zsolt, Ana, Tom felesége, akit természetességgel és szenvedéllyel alakít Gecse Noémi, David szerepében Szűcs Ervint ismerhetjük meg. Van egy negyedik távol levő szereplő, őt hús-vér emberként nem láthatjuk, de aki egy idő után nagyon is jelen lesz és körülötte forog a párbeszéd. A darab hármuk belső válságának feltárásán keresztül vizsgálja meg, mi is valójában a boldogság, vagy amit annak hiszünk. A helyszín Ana és Tom lakása, pontosabban az erkély. A darab egy fergeteges ívó partival, ünnepléssel kezdődik, amit egy kis fűvel, erős itallal és bórral felváltva feldobnak. Látszólagos egyszerűséggel lefolyt párbeszédek Tom és Dávid között vonzóvá teszik a darabot ezért érezhetjük, hogy beszippant a helyzet, ha kell még hamar valamelyik szerepben fel is ismerjük magunkat. Legyen szó az arrogáns Tomról, vagy a nyurga Dávidról. Hármuk alakítása szinte ördögi manipulációval és a humoros betéteken keresztül a székedhez szegez. A két barát által tökéletesen alakított illuminált állapot és a párbeszédek dinamikája egy idő után szinte kézen fogva vezet és semmi sem tűnik annak, annak ami a néző szerint kellene lennie. Finom manipulációval Tom Ráveszi Davidot, hogy valja be Ana vele a legjobb barátjával csalja meg. A darab másik felében minden szétesik, nem komikus semmi, és amikor már a helyzetet mélységét, csak trágár szavakkal lehet érzékeltetni.

Lung László Zsolt (Tom) profi játékkal irányítja a manipulálható Dávidot és kézzelfoghatóan veszi át a másik két szereplő és a darab irányítását. Végén egy nagyszerű jelenettel Tom mintha fel akarná oldani a feszültséget és azaz érzésed támad, hogy mindegyik szereplőt sajnálod. Az elejétől a végéig érzelmek és érzések körhintájának lehetünk részesei, amit Lung László Zsolt nagyszerűen pörget. Amit elmond a kihangsúlyozva, - hogy a néző emlékezzen rá - kettős jelentéssel bír, így később rájöjj, az igazságra, de ami még fontosabb, amikor a reflektorok kialszanak megérti a néző: miért volt így.

Gecse Noémi a darabban nagyot alkot, mind két helyzetben, mikor még tökéletes feleség és azután, amikor szembesítik a félrelépésével. Van egy pillanata amelyben minden kitárulkozik látszik, a belső, a külső, szinte bele látunk az érzelmi világába olyan megindító, felkavaró töltettel, hogy nézésekor a csendben a székek reccsenése is hallatszik, és minden szót beszippant a néző Noémi mondataiból, a pillanat végén a darab folytatódik, de a néző még egy röpke pillanatig ott marad.

Szűcs Ervin játéka beleillik a darab dramaturgiájába. Már az elején érezzük, hogy nem érti valami nincs rendben Tom áradó barátsága és ittas barát filozofálása körül az életről és barátságról.

Még csak annyit, gratulálhatunk mindenkinek akik hozzájárultak a darab színreviteléhez, szerintem egyike azon daraboknak, amelyiket várod és érzed, hogy milyen kár hogy vége van még folytatódhatna.

Tóth