Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Negyedik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Negyedik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Ötödik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Ötödik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hatodik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Hatodik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hetedik fejezet: A dollár, mint fegyver! Hogyan alakította át Amerika a világgazdaságot?

Nyolcadik fejezet: A proxyháborúk; Szemben álló felek és haszonélvezői

Gondolom sok olvasóban felmerül a kérdés ki/ki irányítják a világot, a cikk végén táblázatban összefoglaltam, ha tanulmányozzuk észrevehetjük, hogy 100 év alatt vannak szereplők, akik mindenkor és mindenütt jelen vannak, persze a többiekkel kiegészítve. Hát ők a világ urai!

Ahhoz képest, hogy a világ legnagyobb országa és az általa létrehozott legnagyobb szövetségi állam volt egy év alatt 1990 és 1991 között  szétesett. A tagállamaiban kapitalista úgymond liberális berendezkedés alakult ki. Ugyanez történt a többi keleti blokkhoz tartozó országban is történt. A Szovjetunió szétesése a hidegháború végét jelentette, egyben egy új világrend kezdetét is.

Bővebben …

Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Negyedik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Negyedik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Ötödik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Ötödik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hatodik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Hatodik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hetedik fejezet: A dollár, mint fegyver! Hogyan alakította át Amerika a világgazdaságot?

Világunk ma, amiben élünk. Nyolcadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

A hidegháború során a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, közvetlen összecsapás helyett gyakran úgynevezett proxyháborúk révén vetélkedett egymással. Ezek olyan konfliktusok voltak, ahol a helyi felek mögött nagyhatalmi támogatás húzódott meg, politikai, katonai vagy gazdasági eszközökkel.
A proxyháborúk már 1949-ben elkezdődtek. Az első amit így nevezhetünk a Berlini blokád a Szovjetunió megpróbálta elzárni Nyugat-Berlint, de az Egyesült Államok elől. Folytatódott 1950-ben úgynevezett Kóreai háború.

Bővebben …

Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Negyedik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Negyedik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Ötödik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Ötödik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

A második világháború utáni világ nemcsak a romok eltakarításáról szólt, hanem új hatalmi struktúrák kiépítéséről is – azokéról, amelyek később a globális rend sarokköveivé váltak. A Nyugat válasza a háborús pusztításra és a Szovjetunió terjeszkedő ambícióira nemcsak gazdasági, hanem katonai és stratégiai szinten is megformálódott. Ennek egyik korai példája a Nyugat-európai Unió (WEU) volt, amelyet 1948. március 17-én hoztak létre a Brüsszeli Szerződés alapján. A dokumentum kollektív védelemmel kapcsolatos záradéka előrevetítette a hidegháborús tömbösödés logikáját: a tagállamok vállalták, hogy fegyveres támadás esetén egymás segítségére sietnek. A WEU később beolvadt az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájába, de történelmi jelentősége abban rejlik, hogy ez volt az első intézményesített kísérlet a nyugati katonai együttműködésre a kontinentális Európában..¹

Bővebben …

Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Negyedik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Negyedik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

A második világháború után

1945. október 24-én megalakult San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Elődje a Nemzetek Szövetsége volt, melyet az I. világháború után alapítottak, Amerika nem vett részt benne, de az aláírók sem vették komolyan. A konfliktusok megelőzés volt a cél de második világháborút nem tudta megakadályozni.

Az ENSZ alapításának fő céljai:

A nemzetközi béke és biztonság fenntartása.
A nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése.
A nemzetközi együttműködés megvalósítása a gazdasági, társadalmi, kulturális és humanitárius problémák megoldásában.
Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása.

Ahogyan elődjének nem sikerült az ENSZ-nek sem, a nemzetközi béke fenntartása.

A második világháború 1945-ös befejezése után a világ soha nem volt teljesen mentes a fegyveres konfliktusoktól. A hidegháború időszaka (1947–1991) számos helyi háborút és konfliktust hozott, mint például a koreai háború 1950–1953, a vietnámi háború 1955–1975 és az afganisztáni háború 1979–1989. A hidegháború vége után sem szűntek meg a fegyveres konfliktusok, gondoljunk a délszláv háborúkra 1991–2001, a ruandai népirtásra 1994 vagy a közel-keleti konfliktusokra. 2014 Orosz-Ukrán-Amerikai konfliktus, Ukrán háború 2022.

A koreai háborúhoz 1950–1953

A háború nemcsak helyi konfliktus, hanem a hidegháború első forró összecsapása lett, ahol a szuperhatalmak közvetve egymás ellen is harcoltak. Az okok röviden felsorolva.

1910–1945 között Korea Japán gyarmata volt. Japán kapitulációja után a potsdami konferencián 1945-ben a szövetséges hatalmak USA, Szovjetunió, Egyesült Királyság megállapodtak Korea ideiglenes megosztásáról a 38. szélességi fok mentén. Ez a döntés alapvetően meghatározta a későbbi konfliktusokat, a hidegháborút.
Északon szovjet támogatással kommunista rezsim jött létre Kim Ir Szen vezetésével, míg délen amerikai támogatással antikommunista kormány alakult Li Szin Man vezetésével. Mindkét koreai kormány az egész félszigetre igényt tartott/tart, ami állandó feszültséget szült.
A hidegháború kezdete és két különálló állam kialakulása 1947–1948 ezt lehet a hidegháború kezdetének nevezni.
Az ENSZ választásokat szeretett volna egész Koreában ezt tulajdonképpen csak ő akarta, a nagyhatalmak nem álltak mellé és észak ezt bojkottálta. Ekkor a hidegháború kezdetével a két Korea a szemben álló szuperhatalmak, az USA és a Szovjetunió bábállamaivá váltak. Mindkét fél igényt tartott az egész félszigetre, és a határon gyakoriak voltak a kisebb összecsapások.
1950-ben Kim Ir Szen megkapta Sztálin és Mao Ce-tung támogatását egy Dél-Korea elleni invázióhoz és június 25. Észak-Korea megtámadja Dél-Koreát. A háború végül 1953-ban fegyverszünettel zárult, de békeszerződés sosem született. A Koreai-félsziget azóta is megosztott.

A koreai háború finanszírozása erősen kétpólusú világrendet tükrözött: az egyik oldalon az USA és az ENSZ által vezetett koalíció, a másikon a kommunista blokk – főként a Szovjetunió és Kína – támogatta a harcoló feleket.
A konfliktus nemzetközi szinten közvetlen és közvetett pénzügyi és logisztikai támogatással zajlott, és a finanszírozás lényegében hidegháborús stratégiai befektetés volt.

Észak-Korea – finanszírozói:

Szovjetunió, kiképezte az észak-koreai hadsereget, valamint szállított fegyvereket, tankokat, repülőgépeket. A támogatás "testvéri kommunista segítségként" történt, központilag finanszírozva.
Kínai Népköztársaság, 1950 októberétől hatalmas emberáldozattal szállt be, 2 millió kínai "önkéntes", a valóságban reguláris hadsereg harcolt. A kínai részvételt részben Szovjetunió finanszírozta (fegyverekkel, tanácsadókkal).

Dél-Korea – finanszírozói:

Amerikai Egyesült Államok, a háború fő finanszírozója az egész ENSZ-erő 90%-át adta. Költségek körülbelül 30 milliárd dollárjába került ez mai értékben több mint tízszerese. A fegyverek, lőszer, élelmiszer, katonai eszközök, logisztika, újjáépítés – mind amerikai finanszírozással. Katonai-ipari komplexum cégei mint az amerikai: Lockheed Martin , Boeing, General Dynamics, Raytheon Technologies; Nagy Británia: BAE Systems, Rolls-Royce, Thales Group, Leonardo, Vickers profitáltak a háborúból. ENSZ-tagországok 17 ország küldött csapatokat.

A háború után a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nyújtott hiteleket és technikai segítséget a dél-koreai gazdaság újjáépítéséhez. Amerika később a koreai gazdasági csoda kiépítésében is masszívan részt vett és fektetett be.

Összefoglalva, Intézmények, Bankok, vállalatok és pénzügyi alapok

Koreai háború: cégek, bankok és utódaik

A vietnámi háború is hasonlóan a hidegháborús összecsapás eredménye. A forgatókönyv ügyan olyan mint a koreai háború esetén a kommunista világrend és nyugat hatalmi harca. A koreai háború és a vietnámi háború egyszerre hasonlítanak és különböznek, különösen a finanszírozás és a gazdasági háttér szempontjából. Mindkettő hidegháborús konfliktus, de más geopolitikai és gazdasági dinamikával zajlott.

Koreai és Vietnámi háború – finanszírozási összevetés

A hadiipari komplexum erősödése, mindkét háború alatt:

Amerikai hadiipari cégek masszív állami megrendeléseket kaptak.
Ezek közül több óriáscég máig is domináns globális szereplő: Lockheed Martin, Boeing, Raytheon, General Dynamics.
A vietnámi háborúban új típusú cégek és iparágak is beléptek:
Vegyipar: Dow Chemical, Monsanto – napalm, Agent Orange.
Elektronikai ipar: IBM, Texas Instruments – kommunikáció, radar, korai számítástechnika.

Mielőtt tovább mennénk a 20. század háborús éveinek az elemzésében nézzük meg kik vettek részt a 1914-1975 közötti háborús konfliktusok finanszírozásában és újraépítésekben és busás haszonra tettek szert. Nem nehéz kiszúrni, hogy a legtöbb cég mindegyik fegyveres konfliktusban jelen volt. (vh = világháború)

A hidegháború mérföldkövei

A hidegháború kezdete 1947. március 12.-ére tehető. Winston Churchill brit miniszterelnök a Missouri állambeli Fulton városában tartott beszédében figyelmeztetett a Szovjetunió terjeszkedésére. A politikai elemzők szerint ez a beszéd volt a kezdete. Ezután látott napvilágot a Truman-doktrína, az Amerikak politikai irányelve, amely a kommunizmus terjedésének megakadályozására irányult.

Marshall-terv kivitelezése.

A berlini blokád 1948 júniusa és 1949 májusa között sújtotta a nyugati hatalmak által megszállt Nyugat-Berlin városát, válaszul a nyugati szövetségesek egy légihíddal kötötték össze az elzárt városrészt a nyugati világgal, és az első amerikai gép június 26-án ért földet Nyugat-Berlinben. Ez a blokád volt a hidegháború szuperhatalmainak egyik első nyílt és közvetlen szembekerülése Európában. A jaltai egyezmény alapján négy megszállási övezetre osztották fel Németországot. A szovjet megszállási zóna szívében fekvő Berlin városát, az egész ország mintájára, elvileg közösen igazgatták, a négy hatalom mindegyike a város egy-egy szektoráért tartotta fent. Az ellentétek hamar kiütköztek a Szovjetunió és a nyugati hatalmak – Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország között. Sőt, ez tovább mélyült, amikor 1948 elején a londoni hathatalmi konferencián a nyugati országok a szovjetek kizárásával úgy határoztak, hogy Németországot szövetségi köztársaságként alapítják újra.¹ Mivel Amerika és a Szovjetunió egyaránt arra törekedett, hogy a befolyási szféráját bővítse, hidegháborús helyzet alakult ki közöttük, mely magában hordozta a harmadik világháború kitörésének lehetőségét. A hidegháború elérte tetőpontját. A szovjetek blokád alá vették Berlin nyugati ellenőrzés alatt álló részeit (1948-49). A blokád súlyos ellátási zavarokhoz hozott Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak Amerika vezetésével egy légi hidat alakítottak Nyugat-Berlin ellátására. A blokád alatt mintegy 1. 583 686 tonna segélyszállítmányt és további 160 ezer tonna építőanyagot juttattak el a nyugati városrészbe a nagyhatalmak. A légihíd működtetése óriási pénzekbe került, és az anyagi veszteség mellett emberveszteséggel is számolni kellett.² A berlini légi szállítás hivatalosan 1949. szeptember 30-án ért véget. Működésének 15 hónapja alatt amerikai és brit repülőgépek több mint 2,3 millió tonna élelmiszert, szenet és gyógyszert szállítottak Nyugat-Berlin lakóinak. A légiszállító magasságában 30 másodpercenként szállt le egy repülőgép a városban. Valójában a légi forgalom intenzitása jelentette a legnagyobb kockázatot a pilótákra és a személyzetre nézve, és a művelet során bekövetkezett 101 haláleset többsége baleset következménye volt. 1949. május 12-én a szovjetek feloldották a blokádot, de a város megosztottsága megmaradt.​³

WEU

Nyugat-európai Unió (röviden: WEU, angolul: Western European Union) egy katonai és politikai védelmi szövetség volt, amelyet 1948. március 17-én hoztak létre a Brüsszeli Szerződéssel. A Brüsszeli Szerződés deklarálta:

„A Szerződő Felek bármelyikének fegyveres megtámadása esetén a többiek minden tőlük telhető segítséget nyújtanak, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.” Formálisan 2011-ben szűnt meg, miután szerepét az Európai Unió vette át, különösen a Közös Biztonság- és Védelempolitika (CSDP) keretében.⁴

NATO
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) 1949. április 4-én alapították meg Washingtonban. Az alapító tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. A NATO létrehozásának célja a kollektív védelem biztosítása volt a hidegháború kezdetén kialakuló szovjet fenyegetéssel szemben. Az alapító szerződés 5. cikke kimondja, hogy „a Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek” A szerződés 2. cikke hangsúlyozza a tagállamok közötti gazdasági együttműködés és a stabilitás előmozdításának fontosságát: „A Felek [...] bátorítani fogják a bármelyikük vagy valamennyiük közötti gazdasági együttműködést” .​⁵ A brüsszeli székhelyű NATO-nak az egymást követő bővítések eredményeként 31 tagja van.⁶

1949-ben a szovjetek felrobbantották első atombombájukat, ezzel véget vetve e félelmetes fegyver amerikai monopóliumának.

1949-ben Kínában a kommunisták hatalomra kerültek.

A koreai háború után az Amerika gazdaságát nem rendítette meg tartósan, de a háború viszont társadalmi válságokat hozott.

1971-ben a dollárt leválasztják az aranyról.

A globális pénzügyi rendszer kialakulásához vezetett.

Az olajválság a Jóm Kippúri háború

Az olajválság közvetlen kiváltó oka a Jóm Kippúri háború volt, amely 1973 októberében zajlott Izrael és az arab államok között. Az arab országok, különösen az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete) tagjai, az Izrael ellen folytatott harc miatt olajembargót hirdettek. Az olaj ára a csillagos égig emelkedett.
1973-ban olajválság stagflációt okozott. A gazdaság stagnálni kezd, csak minimális növekedés vehető észre.

Tóth

Folytatásban: A modern kori háborúk, a gazdaság stabilizálása , Az öldöklés haszonélvezői, Kiértékelés, vajon ki/kik vezeti/k a világot?

Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Az előbbi fejezetekben az első világháború és az amerikai birodalom puha hatalmi befolyását láthattuk. Európa túlzott függősége gazdasági válsághoz vezetett. Torz gazdasági viszonyokat hozott létre a békeszerződés és a gazdaság újraindítását célzó hitelezés.

„A második világháborút nem Hitler, hanem Versailles robbantotta ki.”

Versailles béke eredménye, csak fegyverszünet volt.
Semmilyen szempontból nem volt megfelelő a „Nagy Játszma” szereplőinek, de a kis országoknak sem.

A német császár, Ferenc József, Wilson, Hitler, Roosevelt, Churchill, Sztálin csak emberek voltak akik azért lettek a színpadon, hogy ő neveiket jegyezzék meg, az igazi tettesek ezek mögött bújtak meg névtelenül. Arra is nagyon jók voltak, hogy mikor a sínről lelépnek a tömeg azt higgye, hogy valaminek vége lett

A folytatásban szó lesz a második világháborúról, valamint arról mi  volt a Marshall terv célja, a háborúban befektető cégek bankok függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt végig együtt működött és profitált a háborúból. Ha megfigyeljük az összehasonlító táblázatot az első és második világ égés alatt kik dobták össze a pénzt, elgondolkodhatunk, hogy kik irányították 50 éven át a világot. A fent felsorolt emberek…?

A második világégés

Bővebben …

Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Ahhoz, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági átrendeződést megértsük vissza kell időben menni a 19. század végéig, történelmi tényeket sorolok fel az akkori helyzet megismeréséhez.

A 19. század végén a világpolitikában és a gazdaságban egy dinamikus átalakulási időszak kezdődött, amelynek főbb jellemzői a gyarmatosítás, ipari fejlődés, imperializmus, geopolitikai rivalizálás és társadalmi változások voltak. Európában bonyolult szövetségi rendszerek jöttek létre. Ezek a szövetségek, mint az Antant (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia) és a Központi Hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia), elméletileg a békét szolgálták, de valójában növelték a feszültséget.

Bővebben …

A történelem tele van nevek kavalkádjával. Néró, Dzsingisz Kán, Napóleon, Hitler, Sztálin, Churchill, Kennedy, Biden, Merkel, Orbán, Hszi Csin-ping Von der Leyen, Zselenszkij régmúlt és jelenlegi „modern” politikai színház főszereplői, a címlapok arcai, a béketervezők és a hadüzenetek mosolygó kézbesítői. Egyeseket istenít a nép, másokat ördögként átkoz. De vajon hányan kérdezik: kik azok, akik nem szerepelnek a plakátokon, képeken, a porondon, csak cselekednek? Hőbörögni könnyű, gondolkodni már kevésbé.

Bővebben …