Belépés a keresztény Európába (1000–1301)
A honfoglaló magyarok a 9–10. század fordulóján még a nyugati krónikák félelmetes, egzotikus alakjai voltak – gyors lovaikon portyázó harcosok, akiknek mozgását a korabeli Európa sem megérteni, sem megjósolni nem tudta. A latin krónikák nyelve egyszerre tükrözött csodálatot és rettegést: „a hunok ivadéka”, „keleti örvény”, „a keresztény világ ostora” – ezek voltak a leggyakrabban felbukkanó kifejezések.
A magyarok európai megítélése ma is gyakran érzelmeket, előítéleteket és politikai feszültséget vált ki. Ám ennek gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak, mint a 21. századi közéleti viták. A nyugat-európai és a magyar történeti emlékezet között több mint ezer éve húzódik egy kölcsönös félreértésekkel, félelmekkel, hatalmi harcal és politikai érdekekkel átszőtt határvonal, amely időről időre újraaktiválódik.
A magyar államiság fennmaradása kelet és nyugat határán, a belső harcokkal, önmagában is történelmi paradoxon.
A korábbi négyes felosztás helyett a 2024/2025-ös fejlemények alapján a világ három nagy blokkra és három önálló regionális pólusra bomlik, már jelenleg is : A három nagy pólus: Kína–BRICS+ civilizációs blokk, Amerikai Egyesült Államok (USA) mint technológiai–katonai hálózati birodalom, jelenik meg. Az EU mint gazdasági és normatív hatalmi övezet. Ami részben újdonság, a három hintahatalom: Törökország, India és Irán. A nagyhatalmi szerkezet átalakulása független a háborútól, logikája és menete nem ugyan az mint a háborúé, az átalakulásnak nem szükségszerűsége a háború.
Németország geopolitikai újjáéledése *Az elmúlt években Németország a második világháború utáni időszak legjelentősebb katonai fordulatát hajtja végre. A Friedrich Merz vezette kormány célul tűzte ki a Bundeswehr teljes modernizációját, a védelmi költségvetés GDP-arányos 3 %-ra emelését, valamint a kötelező sorkatonaság részleges visszaállítását. A politikai narratíva szerint mindez az „európai biztonság védelmét” szolgálja; a kritikusok szerint viszont egy új német hatalmi projekt kezdete, amely a múlt militarizációs reflexeit idézi.
Az Európai Unió mai működése nem totalitárius diktatúra, de a politikai centralizáció, a domináns ideológia kikényszerítése és a demokratikus ellenőrzés gyengülése alapján sok szempontból a kommunizmus "örökségét” idézi. Ez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy az uniós vezetés immár nem kontrollálható közvetlen népakarat révén. Gyenge agresszió és az új hatalmi rend.
Akik megfogalmazzák az unió céljait:
Európai Bizottság elnöke és biztosai.
Európai Parlament liberális–zöld–szocialista többsége.
Nem hivatalos hálózatok, think tankek*, NGO-k, mint:
– European Policy Centre, Open Society Foundations, Bruegel, Bertelsmann Stiftung
– Nagy pénzügyi és technológiai szereplők: BlackRock, McKinsey, WEF kapcsolatok
A Világunk ma amiben élünk; Háborúipar; A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése; A provokáció után jöjjön egy olyan elemzés mely egy keveset összeköti a jelenlegi puskaporos hordókat a világban. Nézzük meg, hogy mik is előzték meg közvetlenül a háborúkat a 20. században és hogyan ízlelgették a haderejüket a nagyhatalmak mielőtt összecsaptak. I világháborút megelőzte a Balkán háború. A II világháborút a spanyol háború (1936-1939).
Most már biztos, Brüsszel legalább 2027-ig tartó háborúra készül. Vajon kik akarják folytatni a háborút? Nem nehéz kitalálni! Ukrajnát kézben tartják és a jelen korrupt rezsimet éltetik azok akik jelenleg is hasznot húznak a háborúból.
Ukrajnában jelen lévő külföldi tőke és érdekhálózat:
BlackRock – ukrán állami vagyon privatizációs tanácsadója és élvezője.
Vanguard, JP Morgan, Goldman Sachs – újjáépítési tervek körül.
Monsanto, Cargill – ukrán mezőgazdasági földpiac liberalizációja után.
Energetika: Naftogaz, Shell (2013–14 óta is jelen).
Kérdés: érdekükben áll-e a háború lezárása? Csak biztos befektetési környezetben tudnak hatékonyan működni. Mindaddig fenntartják és kierőltetik Európa lakósságából a finanszírozást amíg nem tudnak viszonylag stabil helyzetet kialakítani Oroszországgal, vagy az utóbbit feldarabolni.
Ne feledjük, a háborús káosz is kínál előnyöket. Olcsó felvásárlás, politikai nyomásgyakorlás lehetősége nem csupán oroszokra, de Európa Unióra is.
A NATO magas rangú tábornoka, Carsten Breuer sokkoló figyelmeztetést adott: Európának azonnali lépéseket kell tennie védelmi képességeinek megerősítésére egy esetleges orosz támadás elhárítása érdekében. A német védelmi vezető szerint a NATO-tagállamoknak már ma este harcra készen kell állniuk, és a következő négy évben fel kell készülniük egy potenciális konfliktusra Oroszországgal. A drámai figyelmeztetés rávilágít a növekvő geopolitikai feszültségekre és a szövetség előtt álló sürgős kihívásokra, s arra, hogy egyre közelebb a harmadik világháború. Mi ez ha nem felszólítás a háborúra?
Egy konfliktusos helyzethez vezető út nem mindig egyoldalú agressziót jelent, hanem olyan politikai vagy katonai döntéseket, provokációkat, amelyek szándékosan vagy felelőtlenül kiéleztek egy-egy helyzetet, elősegítve a konkrét összecsapás elkerülhetetlenségét pl:
Szek-helyek.ro
525400 Kézdivásárhely
42-es Udvartér 1.sz.
Telefon: +40 742 210 505
E-mail: szekhelyek@gmail.com
Kapcsolattartó: Tóth László