Az új világrend kialakulása már 2020-ban elkezdődött és ehhez nem elsődlegesen kapcsolódik a háború, nem szükséges. A fegyveres konfliktus, nélkül is folytatódna, inkább a hatalmi pozíciók újrarendezése a célja.
( Magyarázat a lábjegyzetben.)
A kép katonai-stratégiai szemléltetés, amely az orosz–NATO érintkezési zónákat, valamint az A2/AD gyűrűket (Kalinyingrád, Krím, Fekete-tenger térsége) mutatja. (fordítás)
Bal alsó sarok:
Francia részvétel nem állandó és rotációs jellegű a balti államokban,
a NATO megnyugtatási intézkedéseinek (eFP) keretében.
Hozzáférés-megtagadási és területmegtagadási képesség
(„Anti-Access / Area Denial”).
Forrás: Hadiskola atlasza, 2022-es kiadás.
A nagyhatalmak a jelenlegi helyzetet felhasználják, hogy pozíciót nyerjenek, biztonsági és befolyásolási övezeteket átalakítsák, erőforrásokat szerezzenek, esetleg tömbök megakadályozzanak más erősödését. Ukrajnában azért alakult ki a konfliktus mert ütköző zóna metszéspontjában van, az Európai Unió és Oroszország közti civilizációs törésvonal. Az ilyen helyeken mindig háború tör ki, nem azért, mert a világ átrendeződéséhez ez kell, hanem mert a nagyhatalmak nem adják át egymásnak ingyen a pozíciókat.
A háború nem szükséges de a háború nagyon is hasznos bizonyos erőcsoportoknak, mint:
a fegyveripar, ami soha nem látott bevételi tesz szert. NATO-nak szükséges a tervezéséhez egy új fegyverkezési ciklus 10–15 évre.
Energetikai cégek: az LNG-exportőrök (USA), az olajcégek (Exxon, Chevron, Shell), a közép-európai államok és Törökország.
Pénzügyi szektor. A háború adósságot generál a kamathaszon busás. Az újjáépítési alapok százmilliárdos szerződéseket kötnek.
Politikai elitről se feledkezhetünk meg. Háborús helyzetben az elszámoltatási nyomás lazul, amit saját meggazdagodásra lehet használni. Válsághelyzetben könnyebb a társadalmakat mozgósítani és maguk mellé állítani a félelem keltéssel. A „nagyhatalmi fórumokon fókuszban lenni”, amely esélyt ad az esetleges politikai tőke hosszú távú megtartásához. Tulajdonképpen ez az elit csupán „kirakat-emberek” nem ők döntenek, ezek csak arcok, akiket lehet szidni, vagy szeretni és eltűnnek a súlyésztőben.
A valódi döntések mögött, biztonsági szolgálatok, katonai háttérintézmények, gazdasági lobbik, pénzügyi körök, nagyhatalmi adminisztratív gépezetek állnak.
Amit látunk és a média is kűrtől egy politika színháza, ami egy drámai előadás.
Számukra a háború megléte, vagy elhúzódása kommunikációs manipuláció, mert a nagyhatalmi helyezkedéseket és dontéseket a tömegeknek el kell adni szépen becsomagolva, mert pont nekik/ünk nincsen semmi hasznuk/hasznunk belőle.
Elhúzódik még évekig a háború? Miért akarja az unió vezetése a háború folytatását?
A többsége úgy gondolkodik, hogy:
egy gyors, kompromisszumos béke
legitimálná a területszerzést erőszakkal
precedenst teremtene más konfliktusokra is.
ezért inkább egy „erőn alapuló békét” vagy egy hibrid háborút akarnak, ahol
Ukrajna látszólag katonailag nem veszít
Oroszország nem érezheti sikeresnek a lezárást.
Az suttogó hír, hogy a háború akár 2030-ig eltarthat akár reális is lehet. A nagy fegyveres konfliktusok az intenzív harcok folytatásának esélye nem nulla, de csökken. 2026–27-ben létrejön akár egy részleges tűzszünet, mert fogytán az emberi erőforrás és a muníció is. A mostani diplomáciai mozgás párizsi tárgyalások, biztonsági garanciák és területi kérdések körüli vita arra utal, hogy legalább megpróbálnak eljutni egy tűzszüneti keretig. (A Reuters szerint: https://www.reuters.com/world/europe/zelenskiys-chief-staff-hails-concrete-results-second-day-paris-talks-2026-01-07/?utm_source=chatgpt.com)
Esélye van egy elhúzódó hibrid háborúnak (drón és kibertámadásoknak, szabotázs akcióknak, információs és dezinformációs műveleteknek mind ez tűzszünet megkötése mellett is. Ez reális, mert olcsóbb, tagadhatóbb és politikailag könnyebben kezelhető.
A konfliktus fenntartása rövid távon kedvezhet a védelmi iparnak, de ők nem biztos, hogy döntési pozícióban lesznek ebben az esetben. Ugyanakkor a belső politikai szereplőknek és konjunktúrájuknak, pont a laza elszámoltatás miatt, a rendkívüli intézkedéseket indokolni. A bizonyos szankciók fenntarthatók, szövetségi átrendeződéseket lehet kierőltetni.
Minden egyes európai ország másképp értelmezi a békemegállapodást:
A balti államok, csak az orosz vereségben hisznek.
Németország, Franciaország, Benelux Lengyelország egy menedzselhető konfliktusos helyzetet képzelnek el pillanatnyilag, ahogyan a tárgyalásokból és a belső ellentétekből kiszűrődik.
Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália gazdasági normalizált helyzetet szeretnének. Hajlamosabbak lennének kompromisszumos békére, de nem akarnak nyíltan szembemenni a maggal tagállamokkal vagy a NATO-val.
Magyarország, Szlovákia, részben Csehország, Ausztria a harcok megszűnését – akár területi kompromisszum árán is – azonnali tűzszünetet kérnek, hangsúlyozzák a diplomáciát. Békepártinak nevezik magukat ezért politikai nyomás alá kerülnek az EU-n belül.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása nem háborúpártiság, elveik szerint „béke csak akkor van, ha készen állunk a háborúra”.
A jövő titka melyik országcsoport álláspontja erősödhet 2026–2028 között, vagy mi történne, ha az USA valóban kivonulna Európa mögül, ez mindent átírna. De sok más esemény az elkövetkezendőkben, inkább egy hibrid konfliktusos időszak felé vezet az elkövetkezendő években. Megerősödik a hadi gépezet az unióban és Oroszországban? A kínai amerikai viszony hogyan alakul?
Tóth
2026.01.08.
Megjegyzés:
Az NSS (National Security Strategy) 2025 jelentős stratégiai váltást jelent: előtérbe helyezi Amerikát, újradefiniálja az Egyesült Államok globális szerepét, nagyobb felelősségvállalásra kényszeríti Európát, és szelektívebb indo-csendes-óceáni álláspontot fogad el. Ez az újrakalibrálás a mélységes bizonytalanság időszakát nyitja meg, és arra kényszeríti a szövetségeseket és a riválisokat, hogy újragondolják feltételezéseiket. (https://www.revueconflits.com/)
A térkép: Jobb oldali jelmagyarázat (fordítás)
Jelmagyarázat
Politikai hovatartozás
Sötétkék:
EU- és NATO-tagállamok
Világoskék:
NATO-tagállamok (EU-n kívül)
Türkiz:
EU-tagállamok (NATO-n kívül)
Csíkozott világos szín:
EU-tagságra pályázó országok
Narancssárga:
Oroszország és szövetségesei
Piros vonal:
Oroszország államhatára
Piros robbanás ikon:
Orosz katonai beavatkozással érintett területek
Katonai jelenlét és tevékenység
Amerikai zászló:
Amerikai katonai bázis
Francia zászló:
Francia katonai részvétel NATO-misszióban
NATO jel:
NATO előretolt katonai jelenlét (eFP)
Kék hajó:
NATO haditengerészeti jelenlét
Kék repülő:
NATO légtérrendészeti tevékenység
Orosz zászló:
Orosz katonai bázis
Piros hajó:
Orosz haditengerészeti jelenlét
Piros repülő:
Orosz katonai légi tevékenység
Katonai lefedettség és képességek
Piros szaggatott vonal:
Orosz radar- és megfigyelési lefedettség
Piros pontozott zóna:
Olyan térség, ahol Oroszország képes más hadseregek mozgását korlátozni.
Fő konfliktuszónák
Donbassz, Krím, Dnyeszter-mente, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah
