A korábbi négyes felosztás helyett a 2024/2025-ös fejlemények alapján a világ három nagy blokkra és három önálló regionális pólusra bomlik, már jelenleg is : A három nagy pólus: Kína–BRICS+ civilizációs blokk, Amerikai Egyesült Államok (USA) mint technológiai–katonai hálózati birodalom, jelenik meg. Az EU mint gazdasági és normatív hatalmi övezet. Ami részben újdonság, a három hintahatalom: Törökország, India és Irán. A nagyhatalmi szerkezet átalakulása független a háborútól, logikája és menete nem ugyan az mint a háborúé, az átalakulásnak nem szükségszerűsége a háború.

Oroszországnak a globális mozgástere szűkül, de regionális szuperhatalom marad. Függés Kínától növekedik, részben marad a szankciós nyomás, elképzelhető a hosszú távú gazdasági stagnálás. A NATO mindazok mellett, hogy a területi növekedést most nem hangoztatja, de valószínű, nem hagy fel a politikájával, ezért a fegyverkezési hajsza megmarad, hasonlóan a második világháború utáni időszakhoz.

Az Európai Unió a gazdasági övezetét más térnyerési lehetőség hiányában Afrika felé irányul.

Az áhított belső politikai egység törékenysége megmarad, vagy nő.

Az USA figyelme csendes-óceáni térségre irányul. Európában kevesebb katonai, de több hírszerzési és technológiai jelenlét várható. Igyekszik bővíteni Latin-Amerika feletti befolyását.

A dollár mellett a BRICS alternatív pénzügyi, kereskedelmi és energetikai hálózattá válik. A tagok: Kína, India, Oroszország, Dél-Afrika, Brazília, valamint Irán, Egyiptom, Etiópia és az Emírségek, esetleg bővül.
Kína már nem „feltörekvő”, hanem egyenrangú nagyhatalmi pólus

Törökország, mint NATO-tag regionális ambícióit nem adja fel, BRICS+ belépést is megcélozza.
India kötődést megtartva nyugattal és a BRICS+ -al is, globális elképzelésekkel.
Irán regionális katonai hatalom marad, BRICS+ -ban stratégiai stratégiai helyet elfoglalva.
Közép-Európában (Magyarország, Csehország, Románia, Szlovákia) feltételezhető, hogy a nemzeti államiság jogilag megmarad, de a szuverénitás egy részét feladja és megoszlik külső hatalmi pólusok között. Gazdasági függőség megmarad a nyugati befektetőktől, energia függősége növekedik az USA-tól, biztonság politikája is az egyesült államoktól fog inkább függeni. A kínai befolyás növekedik. A nemzeti hadsereg irányításában a NATO nagyobb teret kap. Politikai mozgáster szűkül az EU és NATO befolyása miatt. A globalizáció térnyerése miatt fokozottabb kulturális és nemzeti identitásőrzés szükségeltetik. A migráció elleni küzdelem csökken de nem fog eltünni. Ezen országok továbra is a politikai lavirozásra lesznek utalva, a szuverenitás többpólusú függőségi rendszerbe integrálódik.

A jövőkép kapcsolódik az orosz–ukrán háborúhoz, de független a háborútól.

A háború iránya és kimenetele meghatározza a részleteket, de a világrend átrendeződése – USA–Kína verseny, BRICS+ felemelkedése, EU–Afrika kapcsolatok, Törökország–India–Irán „hintapólusai” (ahogyan fentebb láthattuk) háború nélkül is megtörténik, folyamat nem szakad meg akkor sem, ha a háború holnap véget ér. A multipoláris világ akkor is kialakul, ha nincs háború Ukrajnában.

Oroszország helyzete viszont rendkívül függ a háborútól. A háború ha folytítódik orosz stratégiai helyzet csökken . Egyre inkább függ Kínától, a hadsereg helyreállítása hosszú időt fog igénybe venni. Közben a NATO a lengyel és román szárnyát tovább bőviti. A gazdasági befolyásolási övezet növelése elmarad. Ez egy regionális hatalom képét vetíti előre.

Mégis miért kell/kellet a háború?

NATO-központosítása – háború nélkül nem jött volna létre ilyen rövid idő alatt.

A keleti fejlesztés állandosúlt. Kialakult a nyigati közös fegyverkezés, az amerikai hírszerzés fölénye megnőt és fejlődésben van, ez háború nélkül nem jött volna létre. Az unióban fejlődésnek indult a közös hadiipar és létrejött egy védelmi alap. A háború nélkül a német és francia stratégiai vezetés nem nem fejlődött volna ki. Az EU vezetésének érdeke a háború elhuzódása,ezzel központosítási elképzelések kivitelezésének esélyei nőnek, tovább szűkítheti a nemzeti államok szuverénitását.

Miért pont Ukrajnában alakult ki a pusztítás?

Meg kell jegyezni a háború a hatalmi pozíciók újrarendezés logikája mentén tört ki. A világrend átalakítása rendszer váltás, a háború hatalmi helyezkedés. Mind kettő más logika szerint alakul. Kelet-Európa mindig is ütköző zóna volt. Jelenleg Ukrajna elfoglalása nem cél, hanem ütköző zóna. Átjáró Európa és Eurázsia között, amit a a világhatalom tengelyének is nevezhetünk, ahogy azt még a 19. század végén Halford Mackinder brit tudós nevezte. Kereskedelmi folyosó, katonai pufferzóna, Oroszország ősperifériája, ahogyan a háború elején fogalmaztak a politikusok, nélküle az oroszb irodalom olyan mint a „félkarú vitéz”.
A nemzedék, amelyik megszenvedi a nagyhatalmak szemében járulékos veszteség. Ukrajnai gyilkolás csak azért kell mert, a nagyhatalmak nem engedik egymásnak ingyen át a pozíciókat.

Az se mellékes, hogy az EU és Oroszország közti civilizációs törésvonal.

Kinek van mégis haszna a háborúból?

Bizonyos erőcsoportoknak: Fegyveripar, energetikai cégek. Pénzügyi szektor háború adósságot generál ez pedig nyereséget. Újjáépítési alapok markát százmilliárdos szerződések üthetik. Propagandát se hagyjuk ki a politikai elitnek a tömegek manipulálási lehetődsége, könyebb félelmet vagy lojalitást követelni. Az elit a zsebükről se feletkezzünk meg kisebb az elszámoltatási nyomás. Nem utolsó sorban a nagyhatalmi fórumokon a jelenlét politikai tőkét hoz. Ezek csupán kirakat emberek. Rövid idő alatt eltünnek.Nem ők terveznek, csak: kommunikálnak, aláírnak, szerepelnek, bűnbakká vagy hőssé válnak. A nagyhatalmi adminisztratív gépezetek mozgatják a szálakat. Azért kellenek: mert a tömegek személyekhez kötnek érzelmeket, gyűlölni vagy szeretni kell valakit.

Összegezve:

Ha most befelyeződik a háború a NATO-nak már nem lesz érdeke gyorsítani az európai fejlesztést. Stabilabbá válik a szuverénitás Kelet-Európában, a regionális szövetségek megerősödnek, mint a V4 és a Három Tenger.
A globális trendek: Kína felemelkedése, BRICS+, USA–EU–Indo-Pacific átrendeződés, Törökország/India/Irán hintapólus szerepe,független a háborútól.

Kérdések amik a háború kimenetelétől függenek:

Oroszország regionális hatalma mekkora lesz?
Befagy vagy lelassul az EU integrálási politikája, meddig tolódik ki a federáció kialakulása?
Közép-Európa mennyire őrizheti meg a nemzeti szuverénitását?