Első fejezet: Világink ma, amiben élünk

Második fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Második fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Harmadik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Harmadik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Negyedik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Negyedik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Ötödik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Ötödik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hatodik fejezet: Világunk ma, amiben élünk. Hatodik fejezet: A Nagy Játszma – avagy a negyedik birodalom előkészítése

Hetedik fejezet: A dollár, mint fegyver! Hogyan alakította át Amerika a világgazdaságot?

Nyolcadik fejezet: A proxyháborúk; Szemben álló felek és haszonélvezői

 

Gondolom sok olvasóban felmerül a kérdés ki/ki irányítják a világot, a cikk végén táblázatban összefoglaltam, ha tanulmányozzuk észrevehetjük, hogy 100 év alatt vannak szereplők, akik mindenkor és mindenütt jelen vannak, persze a többiekkel kiegészítve. Hát ők a világ urai!

Ahhoz képest, hogy a világ legnagyobb országa és az általa létrehozott legnagyobb szövetségi állam volt egy év alatt 1990 és 1991 között  szétesett. A tagállamaiban kapitalista úgymond liberális berendezkedés alakult ki. Ugyanez történt a többi keleti blokkhoz tartozó országban is történt. A Szovjetunió szétesése a hidegháború végét jelentette, egyben egy új világrend kezdetét is.

Az 1980-as években a Szovjetunióban gyorsan romlott a gazdasági helyzet. A fegyverkezési verseny nyugattal de főleg az Egyesült Államokkal egyre több erőforrást vont el a a haditechnikai fejlesztésekre ezt a polgári szférától vonták el. Súlyos gazdasági és társadalmi válságba süllyedt. Mihail Gorbacsov reformkísérletei (glasznoszty – nyitottság, peresztrojka – átalakítás) 1985 után nem erősítették, hanem gyengítették a rendszert. A probléma megoldására tett kísérletek a termelésbe történő beruházások növelésével nem hoztak kézzelfogható eredményt. A befejezetlen építkezések volumene megnőtt. A fogyasztói piacon a hiány problémája egyre súlyosabbá vált. A munkatermelékenység tekintetében a Szovjetunió jelentősen lemaradt a vezető nyugati országok mögött. Gorbacsov gazdasági reformjai nem léteztek egységes koncepcióként, az intézkedéseket „ahelyenként felcsapó tűz oltása szerűen” hozták. Nem gondoltak arra, hogy az alkohol ellenes kampánnyal a gazdaságban 15% veszteség keletkezik, amely a nehéz helyzetben levő pénzügyi rendszert még jobban sújtotta. 1990-ben a recesszió elindúlt. Gorbacsov igyekezett a világpiacra betörni a polgári repülőgépek és nehézipari cikkekkel de ezt az Egyesült Államok megakadályozta.

 

Oroszországnak egy mentsége lett volna, ha Kína felé fordúl és újra építi a kapcsolatát.

 

Ekkor merült fel először a 20. században, hogy minden áron meg kell gátolni Kína és Oroszország közeledését ez folyik még napjainkban is.

Az Egyesült Államok meg is tette az első lépést megnyitotta piacát a kínai áruk előtt. 1991-ben az unió központi irányítása már nem létezett, mivel a gazdasági problémák nem oldódtak meg, hanem éppen ellenkezőleg, súlyosbodtak, minden tagállamnak végre kellett hajtania a saját gazdasági reformjait.

A közép- és kelet-európai szatellitállamokban (Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia stb.) fokozatosan megerősödtek az ellenzéki mozgalmak, amelyeket Moszkva immár nem tudott (és nem is akart) erőszakkal elfojtani. A keletnémet menekülthullám, a magyar határnyitás (1989), a bársonyos forradalom (Csehszlovákiában) és végül a romániai forradalom mind hozzájárultak a keleti blokk 1989-es látványos összeomlásához. Végülis Szovjetunió 1991 végén szűnt meg hivatalosan, miután az egyes tagköztársaságok kinyilvánították függetlenségüket.

Az eddigi fejezetek távirati stílusban mutatja be a 20. századot, ami előkészítette azt a hatalmi rendszert, ami a világot irányítja. Jelen írással célom bemutatni, a 20–21. századi geopolitikai válságok nem véletlenszerűek. A háttérben folyamatosan működő pénzügyi, ipari technológiai érdekcsoportok multinacionális szervezetek és cégek állnak.

Röviden a 20. század (az eddigi fejezetek összefoglalója)

1914–1945: A világégések kora. A versailles-i békerendszer és a gazdasági világválság (1929) megágyazott a fasizmus és nácizmus térnyerésének.

1945–1991: A bipoláris világ és a hidegháború
A Bretton Woods-i rendszer (1944) és az IMF–Világbank kettős létrehozása az Egyesült Államok gazdasági dominanciáját szolgálta. A dollár leválasztása az aranytartalékról és hozzákötése az olajelszámoláshoz megteremtette mint fizetőeszköz és Az Egyesült Államok világszintű hegemóniáját. A transznacionális vállalatok és a nyugati pénztőke már ekkor jelentős pozíciókat foglalt el.

 

Akiknek érdekük volt háborúzni, a profitért és befolyásokért

Első világháború (1914–1918)

• Bankok (JP Morgan, Rothschild) → pénzügyi hegemónia megalapozása.

  IG Farben → robbanóanyag és vegyszeripar.

Második világháború (1939–1945)

• Standard Oil, IBM → hadigazdaság erősítése.

  Bretton Woods → pénzügyi világrend átrendezése (IMF, Világbank).

Proxyháborúk és regionális konfliktusok (1950–1990)

• Lockheed, Boeing → katonai-ipari komplexum kialakulása.

  Dow, Monsanto → vegyi fegyverek, biopolitikai hadviselés.

A szovjetunió a kommunista ideológia terjesztése, a geopolitikai hatalma növelése a földrészeken.

 

Végül ami kialakult 100 év alatt:

A háttérhatalom három pillére, ezen érdekcsoportoknak vagyunk kiszolgáltatva és lettünk a játékszerei, pontosabban a vezetőik elképzeléseinek hatalom éhségének.

1. Pénzügyi szektor

   • Bankok, befektetési alapok, IMF, Világbank
     Szerepük: háborúk finanszírozása, újjáépítések irányítása, új gazdasági rendek kialakítása.

2. Vegyipar és élelmiszeripar

   • Vegyi konszernek, élelmiszeripari óriások
     Szerepük: háborús technológiák gyártása, népességek feletti kontroll az élelmiszer-ellátáson keresztül.

3. Hadiipar és technológia

   • Fegyvergyártó cégek, IT-birodalmak, adatbiztonsági szolgáltatók
     Szerepük: katonai dominancia, modern digitális hadviselés kialakítása.

Összefoglalva nézzük meg geopolitikai szereplőket:

1990– háborús és gazdasági részvétel

Háború / Konfliktus	Évszak	Vállalat / Bank	Ágazat	Multinacionális?	Hovatartozás	Megjegyzés
Irak–Kuvait háború	1990–1991	Halliburton	Katonai logisztika	Igen	Egyesült Államok	Támaszpontok ellátása, katonai szolgáltatások
Irak–Kuvait háború	1990–1991	ExxonMobil, BP, Shell	Olajipar	Igen	Egyesült Államok, Egyesült Királyság	Regionális olajérdekek védelme
Irak háború	2003–2011	Halliburton, Bechtel	Logisztika, Újjáépítés	Igen	Egyesült Államok	Irak újjáépítési szerződések fő kedvezményezettjei
Irak háború	2003–2011	Blackwater (Academi)	Magánhadsereg	Igen	Egyesült Államok	Privát katonai műveletek (proxy-erők)
Afganisztáni háború	2001–2021	Raytheon, Lockheed Martin	Fegyveripar	Igen	Egyesült Államok	Harcászati rendszerek szállítása
Arab tavasz (széthullás)	2010–2012	Goldman Sachs, IMF	Pénzügy	Igen	Egyesült Államok vezette	Észak-afrikai gazdaságok átstrukturálása
Ukrán válság és háború	2014–	Raytheon, Lockheed Martin	Fegyveripar	Igen	Egyesült Államok	Fegyver- és drónszállítások Ukrajnának
Ukrán válság és háború	2014–	BlackRock, Vanguard	Pénzügyi alapok	Igen	Egyesült Államok	Újjáépítési projektek és vagyonkezelés Ukrajnában
Ukrán válság és háború	2014–	Monsanto / Bayer	Mezőgazdaság, Vegyipar	Igen	Egyesült Államok / Németország	Ukrán agrárszektor piaci kontrollja
Napjaink (globális)	2020–2025	Palantir Technologies	Adatipar, Kiberbiztonság	Igen	Egyesült Államok	Katonai adatfeldolgozás, mesterséges intelligencia bevetése

 

Pénzügy (Bankok, Befektetési Alapok, Globális Intézmények)

Évszak	Szereplők	Szerep	Események / háborúk
1914–1918	JP Morgan & Co.	Antant finanszírozása	Első világháború
1914–1918	Rothschild-ház	Francia–angol kötvényfinanszírozás	Első világháború
1939–1945	Bank of England	Brit hadigazdaság finanszírozása	Második világháború
1944–	IMF, Világbank	Új világrend pénzügyi bázisa	Második világháború után
1990–	Goldman Sachs	Közel-keleti pénzügyi műveletek	Irak–Kuvait, Arab tavasz
2014–	BlackRock, Vanguard	Újjáépítési projektek kezelése	Ukrajna háború

Vegyipar és mezőgazdaság

Évszak	Szereplők	Szerep	Események / háborúk
1914–1918	IG Farben	Robbanóanyag, vegyszer gyártás	Első világháború
1939–1945	IG Farben	Zyklon-B és szintetikus üzemanyag	Második világháború
1955–1975	Dow Chemical, Monsanto	Napalm, Agent Orange gyártása	Vietnámi háború
2014–	Monsanto / Bayer	Ukrán mezőgazdaság piaci kontrollja	Ukrajna háború
1914–	Nestlé	Frontellátás élelmiszerrel	Minden nagy háború
2020–	Cargill, ADM	Globális élelmiszer-kereskedelmi dominancia	Ukrán válság, globális hatás

Hadiipar és technológia

Évszak	Szereplők	Szerep	Események / háborúk
1914–1918	Vickers Ltd.	Brit fegyvergyártás	Első világháború
1939–1945	Lockheed, Boeing	Fegyver- és repülőgépgyártás	Második világháború
1950–1953	Boeing, General Electric	Koreai háborús ellátás	Koreai háború
1955–1975	Bell Helicopter	UH-1 „Huey” gyártás	Vietnámi háború
1990–1991	Halliburton	Katonai logisztika Kuvaitban	Irak–Kuvait háború
2001–2011	Raytheon, Lockheed Martin	Hadiipari fegyverszállítások	Irak, Afganisztán
2014–	Raytheon, Lockheed Martin	Fegyverszállítás Ukrajnának	Ukrán háború
2010–	Palantir Technologies	Kiberbiztonság, mesterséges intelligencia a hadseregben	Modern hadviselés (Egyesült Államok, NATO)

Tóth

2025. április

Folytatásban: Az egypólusú világ és a neoliberális globalizáció kialakulása és építése.