Történelem

Szerző: Dr. Balogh István 

A harmadik rend birtokaiból váruradalmakat, kincstári uradalmakat alakítottak s így jórészt a jobbágyok a fejedelmek jobbágyai lettek, kiknek adót és tizedet kellett fizetni. A tizedadó is súlyos adó volt, mert az összes termények egytizedét kellett adó gyanánt átszolgáltatni. Ezenkívül sok más apró szolgáltatást kellett teljesíteni. Ezeket a jobbágyokat, kik úgy az adót, mint a robotot a kincstárnak fizették, kincstári jobbágyoknak nevezték, ellentétben azokkal a jobbágyokkal, kik székely főuraknak szolgáltak és fizettek robotot. 

Bővebben …

Az utókor méltatlanul elfelejtette a világhírű sakkozónkat Dr. Balogh Jánost, Kézdivásárhelyen született. Dr. Balogh János ügyvéd egyike volta legsokoldalúbb olimpiai aranyérmes sakkozóknak. Tábla melletti versenyzőként, levelezési sakkozóként világhírre tett szert. Mint megnyitáselmélet kutatóként és sakkíróként is kiemelkedőt alkotott. 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen. Az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskolai osztályokat Kalocsán végezte.

Bővebben …

Szerző: D r. Balogh István 

Az 1498-ik évben, vagyis Mátyás király halála után nyolc évvel az elhatalmasodott büszke főurak és a köznemesség között Magyarországon nagy küzdelem áll be. Ez Erdély, sőt a Székelyföldre is elragad. Ezért a három nemzet Segesvárt 1506 ban február 9-én tanácskozásra gyűl egybe, hol először is megerősítik az uniót, azután a legfőbb bajok okát, az itélőszéket hiányos szervezete miatt újból szervezték. Azt mondták, hogy minden bajnak az oka az itélőszék, mely hiányosan van szervezve s a főuraknak hatalma azért nőtt oly nagyra.

Bővebben …

Szerző: D r. Balogh István 

Mátyás, mivel Magyarországon a pénzügyi viszonyok rossz lábon állottak, az 1467. év
elején tartott országgyűlésen reformálás alá vette az adósságot. A királyi bért ós a kamarás nyereségét eltörülte, hogy a jobbágyok adómentessége csökkenjen s helyette a kincstári bért hozta be, melyet köteles volt minden jobbágy, jobbágynélküli várnemes s a papnemesek egyrése fizetni. Továbbá kötelesek voltak ezt fizetni a kiváltságos nemesek is, a székelyek és szászok kivételével, de a másik intézkedése Mátyás királynak, mely a harmincadot eltörülte s behozta helyette a

Bővebben …

Szerző: D r. Balogh István 

Mátyás király azonban 1463 ban a székely, szász és a magyar natio hadszolgálatát és szervezetét is alkotmanyszerüleg szabályozta, a tolnavári országgyűlésen március havában, de azért a székelyek az úgynevezett közös sereg kötelékebe nem tartoztak, a szabályozás csak annyiban terjed ki a székelyekre, hogy meg volt állapítva az, hogy háború esetén milyen mennyiségben kötelesek hadba állani. Ez pedig az volt, hogy a fegyverfogható székelység háború esetén az összes legénységnek 1/3-át volt köteles hadba küldeni, egyharmada otthon marad a határ védelmére. Azonban nagy veszély idején kötelesek voltak egytől-egyig talpra állani, kik fegyverképesek voltak.

Bővebben …

A laktanya 1899-ben

A város életében a 18. században egy sötét korszak volt, amely 1763-al vette kezdetét.

Ekkor állította fel ugyanis Mária Terézia a határőrvidéki rendszert. Háromszéken 2 gyalog és egy huszár ezredet szervezett, melynek katonai parancsnoksága meg volt bízva nemcsak a határvédelemmel, hanem a katonaság kötelékébe tartozó egyének személyi és anyagi kérdésében is bíráskodott.

Bővebben …

A 20. század elején készült felvételen (Beke Ernő tulajdona) az emeletes, 16 lakrészes kőház volt az Ezredesi szállás. Ezzel átellenben, a gyakorlótérnek használt tágas udvar másik oldalán voltak az ezredesi istállók. A határőr ezredek felszámolása után, a múlt század 1870-es éveitől mindkét épület a tanügyi alaphoz ment át, és idők folyamán különböző oktatási intézmények nyertek benne elhelyezést.

Bővebben …