Ezt írták 92- éve: Mit beszélnek Kézdívásárhely város épületei? — Dr. Török Andor felolvasása a Kath Otthonban. Folytatása, 1931-es Székely újságban megjelent íráshoz adalékok.
„A református templom volt a város ősi, régi katholikus temploma. Eredetileg jóval kisebb volt a mai templomnál, de többször átépítették és kibővítették; úgy azonban, hogy mindig megtartották az eredeti katholikus alaprajzi elrendezést, a keletnyugati hossztengelyű templomhajójával és kelet felé fordított szentéllyel. A hajó nyugati végén levő torony előtt hajdan szabad tér terült el, a melyet azonban századok alatt utólag beépítettek, mig a szentély megetti terület, a vásártér beépítetlen üres piaccá vált; ez a magyarázata annak, hogy a templom ma a főtérnek hátat fordít.
Miután ez a templom 150, vagy 200 évig katholikus plébánia temploma volt a városnak, 1560—1570 között, a reformáció korában az egész város népe áttért a reformációra a pappal együtt; így lett belőle református templom. A város címerében a pajzs felett sisakdíszül álló templom ezt a templomot jelképezi. „(Dr.Török Andor)1
A reformatio a XVI. század második felében kezdett terjedni a székelyek közt. Emlékeink szerint 1564-ben fejedelmi biztosok Járták be a
Székelyföldet s nagy sikerrel terjesztették az új
hitet. János Zsigmond katolikusként nevelkedett, majd amikor az 1560-as években elkezdett terjedni a reformáció az általa vezetett országrészben is, 1562-ben áttért előbb az evangélikus, majd 1564-ben a kálvinista vallásra. Nagy hatással voltak rá udvari orvosa, Giorgio Biandrata és Dávid Ferenc püspök tanításai, amelyek elsajátítása után ő lett a történelem első unitárius vallású uralkodója.
— Jóllehet Kézdi szék nagy része megmaradt az ősi hitben, Kézdivásárhely lakói sacra¬mentariusok — így hívták akkor Kálvin követőit — lettek.
Kálmáncsehi Márton, a fejedelmi biztosok egyike, lett Kézdivásárhely első ref. papja. A magyar reformáció egyik vezéralakja. 2
János király 1538 tavaszán Segesvárra hozatta a magyarországi részekből Szántai István mestert, az új hit terjesztőjét, hogy rögtön «megégetné minden törvény nélkül». De «a király eszes és istenfélő lévén, disputatiora engedé a dolgot», melynek folyamán felmentették, mert védekezésében nem találtak semmi izgatást. Székely Adorján doktor püspöki helyettes és Kálmáncsehi Márton fejérvári «oskola-mester» voltak bírái, aki nemsokára protestáns hitre tért.3 Székely János lelkipásztor bejegyzése szerint a református egyházközség Historia Domusában, az egyházközség első református lelkipásztora István pap volt 1556-ban, aki katolikus hitről tért a református vallásra.
„1572-ben Erdély vallást cserél. A fejedelem (János Zsigmond) és az ország a „Helvét hitvallást", Kálvin puritán vallását (református) veszi fel. A Református vallás a templom lutheri felszerelését sem tűri meg: oltárok, szószék, szentek szobrai, szentek képei, szentek ereklyéi - mind máglyán égnek el. Templomunk középkori felszerelései is ekkor égnek el, hogy még csak emlék sem maradt semmiből. A templomot
az új vallás a maga ízlése és tanai szerint rendezi be. Szentmise, gyónás stb. elmaradnak és előtérbe lép a Biblia, a népnyelv, több Igehirdetés... és az új nemzedék már ezt ismerte és ezt szerette. „4
Mivel 1570–1576 között István a református pap, feltételezhetjük, hogy itt előbb katolikus egyház létezett, lakói pedig a reformáció idején lettek reformátusok, és nincs kizárva az sem, hogy a lelkipásztor, István előbb katolikus pap volt.
Abban az időben ugyanis minden városi rangú helységnek volt temploma és egyházközsége, márpedig egy századdal korábban Torjavására város és még előbb vásáros hely volt.
A középkori katolikus egyház létezésének bizonyítéka az 1488-ban Pál, argesi püspök, gyulafehérvári segédpüspök által kiállított okirat, mely a torjavásárhelyi János diákónussá és presbiterré való felszentelését igazolja. 5
Sajnos, a középkori templom teljesen elpusztul, 1781-ben új református templom épül újgótikus stílusban. 6
A kis katolikus templomot 1703 után megnagyobbítják, ezután újra építették, és megszületett Erdély legkeletibb református templomaként számon tartott épület 1770 és 1782 között, a Nagybaconi Keresztes Máté idejében. A főtér arculatát, meghatározó templom, mely ezer férőhellyel rendelkezik, barokk és neoklasszicista stílusjegyeket hordoz magán. 7
A leírások alapján magas kőfal emelkedett a templom körül, ez védte a templomot. A kőfalon kívül még két bástya volt megtalálható a templom mellett, az egyikben a város, a másikban az eklézsia levéltárát őrizték.
Az építkezés érdekessége, hogy a “régi fatemplom köré építették a kőfalakat, hogy legyen hely az építés ideje alatt is Isten imádására s mikor a kőtemplom készen volt, ajtóin a régi fatemplom bornáit kihodogatták, nagy erőfeszítéssel, meghatóan kegyes leleményességgel.” – olvashatjuk Székely János lelkipásztor bejegyzését a református egyházközség Historia Domusában. 8
A templomban rend kellett legyen még az ültetési rend is hagyományok szerint öröklődött. A Székely Oklevéltárban olvashatjuk: „Veszprémi István érd. reform, püspök bizonyítja, hogy a kézdi-vásárhelyi esperességi gyűlés néhai Könczei Ferencz árváját Ferenczet, a kézdi-vásárhelyi egyházban atyja által leírt ülő hely birtokában meghagyta. Kelt Kézdi- Vásárhelyt, 1697. febr. 3.
A melly ülő helye ennek előtte való időben a K. Vásárhelyi Templomban az Ecclesiának és Tiszt. Praedikátor rendeknek egyező közönséges tetszéséből conferáltatott volt Nemzetes néhai Könczei Ferencz Uramnak,mely ülő hely vagyon a Praedikátor székével ellenben való székben öreg Molnár András ülő helye mellett, mely széket szőnyeggel is be téríttetett Könczei Ferencz uram, és az Kézdi széki reform. Ecclesiának Protocollumjában is be vagyon írva), azon ülő helynek dominiumjában jussában meg hagyja a generalis szent visitatio is az említett néhai Könczei Ferencz uram árváját is kis Könczei Ferenczet, úgy hogy a mig fel nevekedik, senki el ne idegeníthesse, hanem ő maga is ezen Reformata szent Ecclesiának vallásában fel nevekedvén, azon székben való ülő helyét néhai édes atyjának bírhassa, mint az édes atyja bírta, és mint ezen Ref. sz. Ecclesiának tagja lévén ő maga ii. „9
1834-ben, az egész várossal együtt a templom is teljesen leégett; a mai templom ezután épült renaissance és empire stílusban és talán a legjelentékenyebb építészeti emlék a városon. Hatalmas belcsarnoka impozáns és boltívének fesztávolsága az erdélyi templomok között elsőrendű. 1838-ban lett kész a templom a ma is látható formájában. A templombelső építészeti kialakítása a XVIII. század végére jellemző késő barokk stílus jegyeit mutatja. A templomról Teleki Domokos 1796-ban lejegyzett sorai: „A katédrát azonban igen cifrának tartom, és a sok helyen való virágos festéseket és pettyegetéseket mind a falon, mind a boltozaton éppen nem dicsérhetem”10
Eredetileg fallal volt körítve, mint sok székelyföldi templom erőd s azért a régi írásokban „vár“-nak nevezik; a fal kerítésen belől volt a "cinterem" a temető, mely helyett 1700 után létesítették a mai református temetőt. A mai Földi Sándor-féle üzletháznak 1860-as évekbeli építésekor, a szomszédos Jancsóház 1900 utáni kibővítésekor is az alapfalak ásásakor csupa régi sírok csontvázait szedték ki. A templom egyik tűzmentes „bástyá"-jában őrizték a város régi levéltárát 1905-ig, a mikor Török Andor azt onnan elszállította. E templom sok jeles papjai közül kettő püspökké lett u. m. a XVIII, században Keresztes Máté, a XIX. században Szász Károly.
Kézdivásárhely már a 17. század folyamán – amint azt levéltári kutatásaink eredményei is megerősítik – Háromszék jelentős református vallási és oktatási központjává vált. (A katolikusok számára – Nagy Mózes és követői tevékenysége folytán – a 17. század végétől kezdve Kantafalva vált hasonló jelentőségű vallási és oktatási központtá.) Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy az olvasás, a betűvetés és a számtani alapműveletek terén a kereskedők, a céhmesterek, a céhlegények, de még az inasok is bizonyos fokú jártasságra kellett hogy szert tegyenek. (Voltak olyan kézdivásárhelyi mesteremberek is, akik a nagyenyedi kollégiumban taníttatták fiukat, feltehetően azért, hogy a céh vagy a város tisztségviselőiként, esetleg a katonai pályán is megállják a helyüket,166) a 17–19. században pedig számos kézdivásárhelyi ifjú – helybeli tanulmányai végeztével – rövidebb-hosszabb időre a nagyenyedi kollégiumba ment tanulni, majd
külföldi akadémiákat is felkeresett. A kézdivásárhelyi református iskola a 18. században a református templom mellett állt.11 (Coroi Artur: Adalékok Kézdivásárhely és vidéke kapcsolataihoz a 15–20. században.
„A templom s a ref. papiakkal szemben állott a régi református iskola, az u. n. „Particula", melyet 200 éves fennállás után 1903-ban bontottak le, hogy helyébe a mai ref. bérházat építsék. E lebontott iskolaépületben régen sok jeles ember tanított, így Matkó István, a XVII. század híres írója és Szász Domokos, a későbbi püspök.” (Dr.Török Andor)12
Tóth László
Kép: egyházpalota 2023-ban
Folytatjuk
1 Mit beszélnek Kézdívásárhely város épületei? — Dr. Török Andor felolvasása a Kath Otthonban,/ Székely Újság 1931 március
2 Erőss József , Székelyföld és székely nagyjaink, Turóczi István Könyvnyomdája
3ArcanumMagyar Történeti Életrajzok/ Ötödik könyv Erdélyi évek 1541–51/ V.
4 https://bjmures.ro/bd/B/001/37/B00137.pdf
5 Székely oklevéltár . III. 113.
6 Csáki Árpád: Kézdivásárhely református egyháza és iskolája a 17. században; Urbs. magyar várostörténeti évkönyv VIII. 2013.
7 Nagybaconi Keresztes Máté 1768-1793 között volt kézdivásárhelyi lelkész és 1782. április 9-től a Kézdi Református egyházmegye esperese, később nagyenyedi lelkész.
8 https://kezdiref.ro/sample-page/egyhazkozsegunk-tortenete/
9 Székely oklevéltár 4. 1264-1707 (Kolozsvár, 1895) Szabó Károly emlékezete.
10 ADATBANK.RO,ROMÁNIAI MAGYAR LEXIKON MŰEMLÉKEK; REFORMÁTUS TEMPLOM KÉZDIVÁSÁRHELY
11 Coroi Artur: Adalékok Kézdivásárhely és vidéke kapcsolataihoz a 15–20. században
12 Dimény Attila Acta Siculica 2010, KÉZDIVÁSÁRHELY POLGÁRI FEJLŐDÉSÉNEK BELSŐ TÉNYEZŐI A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG
13 Mit beszélnek Kézdívásárhely város épületei? — Dr. Török Andor felolvasása a Kath Otthonban,/ Székely Újság 1931 március