Szék-helyek
Ezt olvasta?
Adalékok Kézdivásárhely történetéhez
Kézdivásárhelyi állami polgári fiúiskola története
A megállapítás egy 1796. évi leírás, amely Teleky Domokos gróf* tollából származik és Becsben jelent meg, még mindig
csak a „deszkavárosról“ emlékszik meg, amelynek egyedüli kiemelkedő épülete a református templom.
"Kézdivásárhely egy nagy, de nem szépen épült város“, — állapítja meg az útleiró mindjárt a bevezetésben —, amennyiben többnyire
mind alházakról, (földszintes) áll, amelyek itt is, valamint az egész Székelységben zsindellyel vagy deszkával fedettek.“
A továbbiakban a következő leírását adja a városnak:
„E platzon (téren) is az ember tekintetre méltó Épületet nem lát a Református Templomon kívül: e, pedig méltán érdemli, hogy szépnek neveztessék. Mind nagyságára, mind kivált belső architektúrájára nézve a
szép és mesterséges építésnek példája Erdélyben. A M.-Vásárhelyi (Marosvásárhely) és Kolozsvári Reform. Templomok után ennél a Reformátusok között nagyobbat nem tudok és szépségére nézve mindjárt ezek után és az Igeni Református Templom után teszem.
A Catédrát azonban igen tzlfrának tartom és a sok helyen való virágos festéseket és pettyegetéseket mind a falon, mind a boltozaton éppen nem dicsérhetem. E Templomnak külső architektúráját dicsérhetem ugyan valamennyire, azonban nem találtam fel benne a szép Simpíicitást (egyszerűség). A Torony a Templom elején a homlokrész közepén vágyon és a Templomhoz jól illik. Azonban sokat elvészen a Templom szépségéből az, hogy Kőfallal van körül kerítve, hogy a piatzra háttal van és hogy szabad helyt nincsen. A Templomnak áltál ellenében az Oskolaház vagyon, melyis egy alkalmatos Épület, az Oskola egy a nagyok közül és a főbb Oskola Háromszéken. Ennek a Városnak szép és nagy Épülettyei közül mást. nem tudnék említeni a Stábéiig Háznál (biztonságos alapú) , holott a második Székely Gyalog Regiment Óbesteréinek Quartéllya vagyon a Regement Cancelláriával együtt.
Kézdi-Vásárhely népes Helly, mintegy Ötezer lélek vagyon benne, mind szabad székelyék.' Vallásokra nézvé mind Reformátusok . A z emberek itt igen sűrűn laknak, egymás hátán úgy szólván: ugyanis sók Házaknál négy-öt Háznép lakik együtt egy fedél alatt; még több helyeken lehet pedig látni, hogy egy udvaron 2—3—4 Ház, úgy, hogy udvarnak majd semmi Helly nem marad, N«m tudom más okát miért nem
építenek inkább a Város-szélén, mint úgy egymásra, hanem azt, hogy ezen Városnak igén kicsiny földje vagyon. Az idevaló Lakósok nagyobb részént mind Mester-Emberek és sok féle kereskedést űznek, főképen Brassóba és a két román Országba, az ojtozi és Bózzai Passasokon által. A fabricátumok (készítmények) mellett ezen Városból ki vitetődnek, kivált képpen mindenféle Gyapott és Gyapjú szőtt matériákból és meg készített bőrökből állanak. Jóllehet a Kézdi-Vásárhelyiek nagyobb részén kereskedő és Mester Emberek még is e mellett Katonák is és ez a Város egy Compániát állít ki, e mellett Contributiót is fizet“.
Forrás Székely Nép 1943
Kép: Google/Erdély (1769–1773) - Első Katonai Felmérés
TelekiDomokos, gróf (Sáromberke, 1773. szept. 5.—Marosvásárhely, 1798. szept 16.): útirajzíró. ~ Sámuel gr. (1739 —1822) fia. Tanulmányait Nagyenyeden, 1788-tól 1791-ig a bécsi, 1791-től a pesti egy.-en végezte. Ásványtannal, történelemmel és jogtudományokkal foglalkozott. Tanulmányai végeztével Bihar vm. jegyzője. 1793-tól sokat utazott, bejárta az országot, utazásait könyvben örökítette meg. Ennek jelentősége, hogy először ismertette meg m. nyelven a 18. sz. végének Mo.-át. 1796-ban a guberniumnál titkár, majd a marosvásárhelyi kir. tábla elnökévé választotta. Ásványgyűjteményét a marosvásárhelyi ref. főisk.-ra hagyta. —F. m. Egynehány hazai utazások leírása(Tíz rézmetszettel. Bécs, 1796, németül: Pest, 1805).