Felső-Háromszék felé vettük utunkat. Kézdivásárhely volt megállapodásunk első helye. Csodálatos szűk építkezése, kapuszélességü utczái minden idegennek fölkeltik figyelmét. Egyébiránt a főleg iparos és czivis város nagyon emlékeztet Tordára.
Felső-Háromszék felé vettük utunkat. Kézdivásárhely volt megállapodásunk első helye. Csodálatos szűk építkezése, kapuszélességü utczái minden idegennek fölkeltik figyelmét. Egyébiránt a főleg iparos és czivis város nagyon emlékeztet Tordára.
Szék-helyek
Ezt olvasta?
Adalékok Kézdivásárhely történetéhez
Kézdivásárhelyi állami polgári fiúiskola története
A megállapítás egy 1796. évi leírás, amely Teleky Domokos gróf* tollából származik és Becsben jelent meg, még mindig
csak a „deszkavárosról“ emlékszik meg, amelynek egyedüli kiemelkedő épülete a református templom.
"Kézdivásárhely egy nagy, de nem szépen épült város“, — állapítja meg az útleiró mindjárt a bevezetésben —, amennyiben többnyire
mind alházakról, (földszintes) áll, amelyek itt is, valamint az egész Székelységben zsindellyel vagy deszkával fedettek.“
A továbbiakban a következő leírását adja a városnak:
Nem feledhetjük osztrákok történelmi bűnét a székelységgel szemben. 260 éve, Mária Terézia uralkodása alatt, 1764. január 7-én hajnalban mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván összegyűlt székelyeket. Az aljas tett, semmivel sem igazolható. A kíméletlen ostrom során mintegy 200 embert gyilkoltak meg, más adatok szerint 400 áldozata volt, akik fegyvertelenek voltak. A székelység történelmi tudatába mélyen beleégett, hogy a „madéfalvi veszedelem (siculicidium)” során nők és gyermekek is a vérengzés áldozatai lettek.
A század elején készült felvételen (Beke Ernő tulajdona) az emeletes, 16 lakrészes kőház volt az Ezredesi szállás. Ezzel átellenben, a gyakorlótérnek használt tágas udvar másik oldalán voltak az ezredesi istállók. A határőr ezredek felszámolása után, a múlt század 1870-es éveitől mindkét épület a tanügyi alaphoz ment át, és idők folyamán különböző oktatási intézmények nyertek benne elhelyezést.
Ennek az iskolának keletkezése összefügg a felső népiskolák létesítése céljából a 70-es évek elején megindult üdvös mozgalommal (Berecz Gy. Háromszék vármegye. Népoktató intézeteinek története). Az iskola Kézdivásárhelyen, a túlnyomóan iparos városban szükség is volt oly felsőbb népoktatási tanintézetre, mely az iparosokká készülő ifjakat megfelelő alapismeretekkel bocsássa ki szakpályájukra. Az „iparos szakosztályú felső népiskola 1872. október havában nyílt meg.
Volt olyan háromszéki ember, akinek az első világháború, vagy ahogyan emlegették a nagy háború kálváriája kilenc évvel a befejezés után se ért véget. Az 1927. augusztus 14-én megjelent „Új közlöny” (Ungvár) adta hírül a gelencei Csiky István történetét.
Ezt írták 92- éve: Mit beszélnek Kézdívásárhely város épületei? — Dr. Török Andor felolvasása a Kath Otthonban. Folytatása, 1931-es Székely újságban megjelent íráshoz adalékok.
„A református templom volt a város ősi, régi katholikus temploma. Eredetileg jóval kisebb volt a mai templomnál, de többször átépítették és kibővítették; úgy azonban, hogy mindig megtartották az eredeti katholikus alaprajzi elrendezést, a keletnyugati hossztengelyű templomhajójával és kelet felé fordított szentéllyel. A hajó nyugati végén levő torony előtt hajdan szabad tér terült el, a melyet azonban századok alatt utólag beépítettek, mig a szentély megetti terület, a vásártér beépítetlen üres piaccá vált; ez a magyarázata annak, hogy a templom ma a főtérnek hátat fordít.
Miután ez a templom 150, vagy 200 évig katholikus plébánia temploma volt a városnak, 1560—1570 között, a reformáció korában az egész város népe áttért a reformációra a pappal együtt; így lett belőle református templom. A város címerében a pajzs felett sisakdíszül álló templom ezt a templomot jelképezi. „(Dr.Török Andor)1
— Dr. Török Andor felolvasása a Katholikus Otthonban.
Kicsiny városka vagyunk; házaink mind uj dolgok, mü-értékük nincsen. Ugyan mit mondhatnának nekünk valami érdekeset ezek a kövek? Ámde, a latin költő szerint: „saxa loquuntur,, a kövek beszélnek, csak tudni kell hozzá, hogy megszólaltassuk őket, hogy ellessük, micsoda titkokat őriz
nek. Próbáljuk meg hát, kérdezzük meg őket, hátha meg tudnánk tőlük valamit.
Szerző: D r. Balogh István (1914)
Bukow a katonaságot nagy titokban azon éjjel összegyűjté és feltűnés nélkül Madéfalvára indult hajnalban. Négy órakor megdördültek az ágyuk és az egész falut, mely zsúfolva volt székelyekkel, körülvette a császári katonaság. A nép kétségbeesett helyzetét rögtön átlátta. Hirtelen megállapodtak abban, hogy kegyelmet kérjenek az életükért.
Szek-helyek.ro
525400 Kézdivásárhely
42-es Udvartér 1.sz.
Telefon: +40 742 210 505
E-mail: szekhelyek@gmail.com
Kapcsolattartó: Tóth László