erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

Karácsonyi köszöntő Fejér László Ödön szenátor

Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak, és a magyar az avarok nyelve lehetett

Érdekes adatokra világít rá a Szegedi Tudományegyetem kutatása a honfoglaló magyarok genetikájával kapcsolatban: szerintük nem zárható ki, hogy a magyarok valóban a hunok leszármazottai, és lehetséges az is, hogy a korábban itt élő avarok is beszéltek már magyarul.

1709. szeptember 27. | Vak Bottyán halála

„Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban béhúnyta másik szemét is.” (Bercsényi Miklós)

1709. szeptember 27-én, a tarnaörsi táborban hunyt el Bottyán János kuruc generális, ismertebb nevén Vak Bottyán, a Rákóczi-szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére. Az idős Bottyán, aki korábban már a felszabadító háborúk és a végvári küzdelmek alatt is vitézül harcolt hazájáért, valószínűleg agyhártyagyulladás, vagy a pestisjárvány áldozata lett.

1658. szeptember 14. A török Barcsay Ákosnak ajánlja fel az erdélyi fejedelemséget

„Fejedelemségünknek erővel való reánk adása és kéntelen felvétele mint lett?”
(Barcsay Ákos)

1658. szeptember 14-én ajánlotta fel Köprülü Mehmed nagyvezír az erdélyi fejedelmi széket Barcsay Ákos (ur. 1658-1660) számára, aki két évig tartó országlása alatt hiába igyekezett megóvni országát az oszmánok pusztító haragjától.

1063. szeptember 11. I. Béla magyar király halála

„Békességgel országolt, ellenség nem zaklatta, nemzetének javát kereste. Egyebek közt okosságának adta bizonyságát abban, hogy pénzt veretett, nagy érméket színtiszta ezüstből, és az eladó portékák árát szabott mérték szerint a bölcsen intézkedő elme igaz méltányosságával állapította meg. Nem tűrte, hogy a kalmárok és pénzbeváltók átkos, fösvény mohósága fölös hasznot szerezzen az együgyű és paraszti emberektől.”
(A Képes Krónika jellemzése I. Béláról)

1063. szeptember 11-én hunyt el I. Béla király (ur. 1060-1063), a Szent István (ur. 997-1038) által megvakíttatott Vazul gyermeke, aki fivére, I. András (ur. 1046-1060) legyőzése után három évig ült Magyarország trónján.

1563. szeptember 8.; I. Miksa magyar király koronázása Pozsonyban

„Az ember csak az emberek felett uralkodik, a lelkiismeretnek csak Isten a bírája.”
(I. Miksa magyar király)

1563. szeptember 8-án koronázták meg Pozsonyban I. Miksa magyar királyt (ur. 1564-1576) – II. Miksa néven német-római császár –, I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) fiát és későbbi örökösét, akinek 12 évig tartó országlása elsősorban az oszmánokkal kötött drinápolyi béke és az Erdélyi Fejedelemség státusát rendező speyeri szerződés miatt maradt emlékezetes.

1526. augusztus 29. A mohácsi csata

1526. augusztus 29-én szenvedett katasztrofális vereséget a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király (ur. 1516-1526) is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország népének pedig egyszerre kellett elviselnie a két király versengésének és az oszmán hódításnak a nehézségeit.

1849. augusztus 23. Föld alá kerül a Szent Korona

1849. augusztus 23-án ásta el Szemere Bertalan, az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke és a kormánytagok egy csoportja a koronázási jelvényeket, a határ mellett fekvő Orsova városának közelében. A Szent Korona, a kard, a palást és a többi jelvény 4 esztendőn keresztül rejtőztek a föld mélyén, a császári hadsereg csak 1853 szeptemberében bukkant a nyomukra.

1690. augusztus 21. Thököly Imre győzelmet arat a zernyesti csatában


Magyar Nemzeti Galéria: Székely Bertalan: Thököly Imre menekülése 

„Hogy én rám senki ne panaszkodjék, hogy az ország generálisa lévén, elbúttam, ím ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, s kész vagyok itt is meghalni.”
(Teleki Mihály, Erdély főgenerálisa a zernyesti csata előtt)

1690. augusztus 21-én győzte le Thököly Imre serege Donatus Heisler császári tábornok és Johann Doria ezredes hadait a zernyesti csatában, aminek eredményeként a „kuruc király” egy rövid időre megszerezte a főhatalmat Erdélyben.

Miért nem akrtak az erdélyi románok egyesülni a regáttal 1919-ben?

 „Az erdélyi oláhok Románia ellen  Ostromállapot Erdélyben. Lázadás a román csapatok között” – (Friss Újság 1919. 12. 2.)

1919. november 21-én románok, szászok és magyarok az erdélyi kormányzótanács ellen puccsot szerveztek. A kormányzótanácsot elmozdítottnak jelentették ki és egy újat neveztek a helyébe. A puccs azon körülményből indult ki, hogy a letett kormányzótanács az annexió mellett volt, míg az új egy önálló Erdélyt és minden annexiós gondolattól távol áll.

1456. augusztus 11. Hunyadi János halála

1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog