erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

Karácsonyi köszöntő Fejér László Ödön szenátor

1725. november 6. Bercsényi Miklós halála


,,Eb ura fakó! József császár nem királyunk!"
(Bercsényi Miklós ezen híres szavai készítették elő a Habsburg-ház trónfosztását)

1725. november 6-án, száműzetésben fejezte be életét gróf Bercsényi Miklós, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges barátja és bizalmasa, a kuruc szabadságharc (1703-11) második számú vezetője. Bercsényi, aki pályája elején a Habsburgok oldalán, a törökellenes küzdelmek révén emelkedett magasra, I. Lipót (ur. 1657-1705) politikájából kiábrándulva a dinasztia elleni felkelés egyik fő értelmi szerzője lett, a bukás után pedig az emigrációban is kitartott legjobb barátja mellett.

1938. november 2. Az első bécsi döntés

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.”
(Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből)

A reformáció emléknapja


Luther nyilvánosságra hozza tételeit Wittenbergben

Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek” nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érint a „95 tétel” mint a bűnbánat, vagy a bűnbocsánat.

Miről árulkodnak az erdélyi Szent László-freskók részletei?

Szent László a legenda szerint a kerlési ütközet után kiszabadított egy magyar lányt az ellenség karmai közül. A jelenetet a 14. és 15. században székelyföldi templomokban is előszeretettel ábrázolták. De valóban meg akart-e menekülni az a lány? És miért hasonlít Szent László a korabeli Krisztus-ábrázolásokra? Jánó Mihály művészettörténész többek között ezekre a kérdésekre próbált meg választ adni a kolozsvári Művelődés Estek keretében csütörtökön megszervezett előadásán.

1956. október 23.; Budapesten kitör a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
(Albert Camus)

A kézdivásárhelyi túszok kálváriája, avagy út Raducaneni felé - 2

Mahig Berard plébános rettenetes dolgokat beszél el a túszok sorsáról utazásáról és Raducaneni ott tartózkodásáról. Beszámolója szerint a románok – úgy látszik – valósággal kéjelegtek abban, hogy mikép tehetnék a szerencsétlenek sorsát elviselhetetlenebbé.
Október 10-ike éjszakáján indították útnak a a tuszokat, egész úton ütlegelték őket az ittas csendőrök. Az első megálló helyük Sósmező volt.

1448. október 19. Véget ér a második rigómezei csata

„Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”
(Hunyadi János)

1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő hős által vezetett sikertelen hadjárat volt az utolsó keresztény kísérlet a Duna irányában terjeszkedő oszmánok Európából való kiűzésére, tehát a rigómezei fiaskó megpecsételte a balkáni keresztény államok sorsát.

A kézdivásárhelyi túszok kálváriája, avagy út Raducaneni felé


Kézdivásárhely Városháza a 19. század eleje

Emlékezzünk 1916. októberben elhurcolt kézdivásárhelyi többségben idős emberekre cikk folytatása

Máhig Berar plébános visszaemlékezése 1918. március

 A túszok összeszedése

„Igaz történelmi hűség szempontjából meg kell jegyeznem, hogy nem okt. 10-én, hanem 9.én este fél tizenegykor történt meg gyászos, szenvedésteljes elhurcoltatásunk.

Emlékezzünk 1916. októberben elhurcolt kézdivásárhelyi többségben idős emberekre


Kézdivásárhelyre bevonuló magyar tüzérség (Fotó: 1916 Vasárnapi Újság)

1916. szeptember 26 - 1916. szeptember 29. A Falkenhayn vezette német–osztrák-magyar erők döntő vereséget mérnek az 1. román hadseregre, és visszafoglalják Nagyszebent. Számos ágyút és vasúti kocsit, illetve vonatot zsákmányolnak. (Részlet Kézdivásárhely 1916 írásban és képekben)

A románok szeptember 29-én elrendelik a visszavonulást, ezzel a nagyszebeni csata eldőlt, ez volt a német csapatok első nagy győzelme Erdélyben

A románok meghátráltak, ezzel együtt megindult Felső-Háromszék kifosztása és a túszszedés Kézdivásárhelyről több mint 104 embert hurcolnak el és zárják lágerbe Răducăneniben.

1648. október 11. II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme

„a férfiaknak mind fejek szedték, és a vezér maga eleibe kihordatni parancsolván, mind egyig megnyúzatja bőröket az agy koponyájáról levonatja, azokat szalmával megtölteti és szekerekre számán úgy rakatja vala, sőt, hogy a hadakozás alatt minden fejet hozzá vinnének, minden fejtől egy-egy tallért rendelt és fogyatkozás nélkül adatott vala.”
(Szalárdi János az úgynevezett „Szejdi-dúlásról”)

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog