Az orszagut.com oldalán teszi fel a kérdést Szerdahelyi Csongor: Mi lesz veled, keresztény Európa? Mint mostanig a kereszténység és a konzervativizmus bástyájának emlegeti. Ötven éve a svájciaknak még csak egy százaléka nem tartotta magát vallásosnak, mára azonban homlokegyenest megváltozott, többen tartják vallás nélkülinek magukat mint vallásosnak. Sajnos ez jellemző Nyugat Európára is.

Kelet Európában még tartja magát a kereszténység, de hogy meddig tud ellenállni a kereszténységet szétromboló nyugati propagandának, a jövő kérdése.

Svájcról az a hagyományos kép, hogy jómódú, konzervatív polgárok lakják, ragaszkodnak sok száz éves nemzeti, etnikai közösségi szervezeti formáikhoz, fontos számukra a vallási hovatartozás, rendkívül takarékosak és nagylelkű adakozók a világ szegényebb sorsú térségeinek javára. Ők nyugaton már feladták.

2022-ben az alpesi országban is tartottak népszámlálást, és ennek alapján egy ponton meginogni látszik ez az összbenyomás.

A vallási hovatartozás január végén nyilvánosságra hozott adatai több szempontból is igen meglepőek, bár az európai összképbe jól illeszkednek.

A reformáció egyik bölcsője az ország, Kálvin János itt alapította a protestantizmus egyik meghatározó irányzatát, és sok évszázadon át az ország többségi, domináns felekezete volt a református egyház. Ez azonban fokozatosan megváltozott, negyven évvel ezelőtt már utolérték a katolikusok a reformátusok számát, de akkor még a népesség kilencven százaléka kereszténynek vallotta magát. 

Mi a helyzet kelet Európában?

Itt kis mértékben de csökken a keresztény valláshoz tartozók száma.

Románia

AA 2022-es népszámlálás alapján felekezeti hovatartozását 16 397,3 ezer személy regisztrálta, és a rögzített adatok azt mutatják, hogy a vallásukat bevallók:

85,3%-a ortodox vallású (86,5%-ról csökkent), 4,5% vallotta magát római katolikus vallásúnak (4,6%-ról csökkent), 3% református vallásúnak (3,5%-ról csökkent).

0,4% és 0,8% között volt a görög katolikus (0,7%), a baptista (0,6%), a hetednapi adventista és a muszlim (egyenként 0,4%). A teljes népesség 0,9%-a vallotta magát „vallástalannak”, ateistának vagy agnosztikusnak.

A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 19 162-en mondták azt magukról, hogy ortodox vallásúak, 405 212-en azt, hogy római katolikusok, 453 621-en azt, hogy reformátusok, 46 186-an pedig azt, hogy unitáriusok. Összesen 12 772 magyar vallotta magát görögkatolikusnak, 10 922-en baptistának, 10 534-en evangélikus-lutheránusnak, 9 054-en a Jehova tanúi felekezethez tartozónak, 6 673-en hetednapi adventistának, 5 852-en pedig pünkösdi egyházhoz tartozónak. 1081 magyar állította azt magáról, hogy ateista, 6017-en vallástalannak, 422-en pedig agnosztikusnak vallották magukat.

Magyarország

A 2022-es népszámlálás alapján 9,6 millióan fő lakott Magyarországon a népszámlálás szerint, akik közül közel 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, 944 ezren reformátusnak, míg a

nem vallásos lakosság száma 1,55 millió fő volt. A 2011-es népszámláláshoz képest visszaesett a bevallottan keresztény vallásúak száma és aránya,

mely mögött a társadalom idősödése és a koronavírus-járvány miatti korlátozások (pl. személyes vallásgyakorlási lehetőségek korlátozása) is szerepet játszhattak egyéni, személyes okok mellett. Ugyanakkor torzítja az adatok értelmezését, hogy a lakosság 40%-a nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok 60%-a által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére. Azonban akik válaszoltak a kérdésre, azoknak a 72%-a keresztény vallásúnak mondta magát, 1%-uk nem keresztény vallásúnak (összesen 73%-uk vallásos), illetve 27%-uk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).

Szlovákia 

A 2021-es népszámlálás adatai szerint alapján 5 millió 449 ezer fő a lakosok száma, ami növekedést jelent a tíz évvel azelőtt mért, 5 millió 397 ezerhez képest. A lakosság 55,8 százaléka római katolikus vallású, számuk az ezt megelőző népszámlálási adatokhoz képes több mint 6 százalékponttal csökkent. katolikus vallásúak száma Szlovákiában több mint 3 millió.

Megemelkedett a felekezeten kívüliek száma, ők csaknem 1,3 millióan vannak, ami a lakosság közel 24 százalékát jelenti.

Minderről a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala számolt be a scitanie.sk oldalon.

A katolikusok után a második legnépesebb csoportot az evangélikus vallásúak alkotják, számuk közel 290 ezer, a lakosság 5,3 százaléka.
A görögkatolikus egyházhoz tartozónak a lakosság négy százaléka, 218 ezer személy vallotta magát, így ez a felekezet számít a harmadik legnépesebbnek az országban.
A negyedik helyre a református felekezet került, melyhez a lakosság 1,6 százaléka tartozik. A többi valláshoz a lakosság kevesebb mint egy százaléka sorolható, a pravoszláv egyházhoz 0,93 százalék, azaz 50 677 személy. Jehova tanúi Szlovákiában több mint 16 ezer hívet számlálnak, zsidó vallásúnak 2007 ember vallotta magát. Kevesebb mint egy százalék tartozik a metodista, a baptista, valamint az ókatolikus egyházhoz.

Emellett Szlovákiában több mint 6700-an tekintik magukat a buddhista, közel 3900-an az iszlám és 975-en a hindu valláshoz tartozónak. 

Kép: Genf Kálvin idejében

Tóth László