Most már biztos, Brüsszel legalább 2027-ig tartó háborúra készül. Vajon kik akarják folytatni a háborút? Nem nehéz kitalálni! Ukrajnát kézben tartják és a jelen korrupt rezsimet éltetik azok akik jelenleg is hasznot húznak a háborúból.
Ukrajnában jelen lévő külföldi tőke és érdekhálózat:
-
BlackRock – ukrán állami vagyon privatizációs tanácsadója és élvezője.
-
Vanguard, JP Morgan, Goldman Sachs – újjáépítési tervek körül.
-
Monsanto, Cargill – ukrán mezőgazdasági földpiac liberalizációja után.
-
Energetika: Naftogaz, Shell (2013–14 óta is jelen).
-
Kérdés: érdekükben áll-e a háború lezárása? Csak biztos befektetési környezetben tudnak hatékonyan működni. Mindaddig fenntartják és kierőltetik Európa lakósságából a finanszírozást amíg nem tudnak viszonylag stabil helyzetet kialakítani Oroszországgal, vagy az utóbbit feldarabolni.
-
Ne feledjük, a háborús káosz is kínál előnyöket. Olcsó felvásárlás, politikai nyomásgyakorlás lehetősége nem csupán oroszokra, de Európa Unióra is.
Ha megpróbáljuk a haszonélvezők listáját összehasonlítani azzal akik finanszírozták az
első -második -világháborút és az utána következő proxyháborúkat, könnyen észrevehetjük, kik azok akik eldönti mikor hol legyen háború a világban és határozzák meg az életünket, irányítják a világot.
|
J.P. Morgan |
1. világháború (vh), 2. vh, Korea – hitelezés, kötvényforgalmazás |
|
Chase Manhattan |
2. vh, Korea – háborús kötvények, finanszírozás |
|
Federal Reserve |
1. vh–Vietnám – amerikai költségvetés pénzügyi háttere |
|
Világbank (IBRD) |
2. vh után, Korea – újjáépítési hitelek |
|
IMF |
2. vh után, Korea – pénzügyi stabilizáció |
|
Ford Motor Company |
2. vh, Korea – katonai járművek |
|
General Motors |
2. vh, Korea, Vietnám – katonai járművek, logisztika |
|
Boeing |
2. vh, Korea, Vietnám – bombázók |
|
Standard Oil |
1. vh, 2. vh – üzemanyag, technológia |
|
IG Farben |
2. vh – vegyipar, hadiipar |
|
Krupp |
1. vh, 2. vh – nehézfegyverek, acél |
|
Deutsche Bank |
2. vh – náci gazdaság finanszírozása |
|
Mitsubishi |
2. vh – japán hadiipar |
Horváth József írását olvasom a Magyar Nemzetben:
„Ami az elmúlt három esztendőben nem sikerült az Egyesült Államok vezetésével, az majd összejön az Európai Unió zászlaja alatt. Cinikus üzlet ez: ukrán életek és uniós pénz. Nem mellesleg ezzel Zelenszkij és körei is további esélyt kapnak a hatalomban maradásra, valamint korrupciós rendszerük működtetésére is. A feleknek egybeesik az érdeke – háború minden áron.
Csak az az „apró” probléma ezzel, hogy a brüsszeli vezetők nem hajlandók végiggondolni, mivel járhat ez a háborús kaland. Először is még semmi sem támasztja alá azt az alaptételüket, hogy az oroszok előbb, de inkább utóbb meg akarják támadni a Nyugatot. Ahelyett, hogy kölcsönösen előnyös üzleteket kötnének. Ahogy ez már körvonalazódik az orosz–amerikai tárgyalásokon. De Európának nem számít se a példa, se az ár, amit ezért a háborúért fizetni kell. …
No és mennyit nyel el ebből az éhes ukrán korrupciós rendszer, és urambocsá’ a brüsszeliek zsebébe mennyi kerül? Mert eddig se ellenőrizte senki a pénz, a fegyver, a lőszer és a segélyek célba érkezését. Nyilván nem feledékenységből.”
Európai Unió a klímakatasztrófa elleni éllovasai vajon arra gondolnak, hogy minden egyes lövedék közelebb visz a katasztrófa bekövetkezéséhez.(A Sz-h szerkesztő megjegyzése.)
A Horváth József így folytatja a cikket: „Aztán tételezzük fel azt, hogy egyszer mégis vége szakad ennek az értelmetlen háborúnak.
Azért, mert az ukrán emberek rájönnek arra, hogy csúnyán átverték, kihasználták őket. Vagy azért, mert kiderül, hogy az oroszok mégsem akarják megtámadni a Nyugatot. Vagy egészen egyszerűen elfogy az unió pénze. Na, akkor lenne igazán nagy a baj. Mert mit fog tenni a több százezer ukrán katona, aki egyik pillanatról a másikra jövedelem és ellátmány nélkül marad? Ezt még senki sem merte modellezni, nem gondolta végig. Szerintem nyilvánvaló, hogy jelentős részük nyugat felé fogja venni az irányt. Erő alkalmazása nélkül aligha lehet majd lefegyverezni őket.”
Nem hiszem, hogy az unióban másképp lesz, mint Amerikában a vietnámi háború után, azokkal az ukránokkal, akik majd szénhordódnak nyugaton. Nézzük meg hogyan alakult a helyzet Amerikában?
Aztán jön majd a következő kérdés, hogyan tovább, valakik megint pénzt fognak kicsavarni belőlünk és a nyakunkba varrják mind azt, ami a háború után következik. Remélhetőleg a terrortámadások nem terjednek szét az unióban, mint ahogy jelenleg van (kevés az esélye). Az erőszakhoz szokott szétszóródott katonák rehabilitálása megkezdődik. Ha marad az unió béna vezetősége, ahogyan nem tudta kezelni az általa kiprovokált migrációs hullámot, az ukrajnai háború utáni következményeket feltételezhetően sem tudja majd kezelni. Nem légből kapott vélemény, mert mindazok mellett, hogy képtelenek az irányításra, a gyeplő nem az ők kezükben van, már évek óta, hanem azoknak a kezében aki a fentebb említett cégek lobbi csoportja rángat, és a korrupt vezetőket kilóra megvásárolja.
Röviden nézzük meg a vietnámi háború utáni szociális helyzetet a veteránok körében, amivel a társadalom szembe kellett nézzen. (részletesebben a cikk végén levő forrás anyagból lehet tájékozódni, fellelhető a világhálón ingyenesen).
A vietnámi veteránok körében az alkoholizmus, drogfüggőség, depresszió és főként a poszttraumás stressz zavar rendkívül gyakori volt – egyes becslések szerint a veteránok mintegy 30%-át érintette súlyosan nem tudtak beilleszkedni a társadalomba, gyakran erőszakhoz folyamodtak.
Erőszakos viselkedés és bűncselekmények, hosszú ideig tartottak.
Egyes veteránoknál a háborús tapasztalatok (állandó készenlét, emberi élet dehumanizálása, fegyverhasználat) kriminális magatartáshoz vezettek.
Rendőrségi jelentések szerint a vietnámi veteránok közül sokan érintettek voltak fegyveres rablásokban, családon belüli erőszakban vagy erőszakos cselekményekben.
A társadalom feldolgozási folyamat lassú volt, legalább 20-25 év kellett a háború sebeihez való társadalmi alkalmazkodáshoz.
Forrásanyag:
- Karnow, Stanley: *Vietnam: A History* (1983)
- Appy, Christian G.: *Working-Class War* (1993)
- Vietnam Veterans of America (www.vva.org)
- U.S. National Archives: Pentagon Papers
Tóth
