az Udvartér Színház 2024-es évadzáró darabja. Beszélgetés Greggel vagyis Lung László Zsoltal a színház igazgatójával.
A műsorfüzetet kézbe véve ez olvasható: „Egy pszichológiai kaland az emberi elme útvesztőjében a derengésből a fény felé. Patrick Hamilton Gázláng című darabja alapján.” Londonban a múlt század harmincas éveinek végén játszódó darabot porolt le Rusznyák Gábor rendező. A darabban a rendező érzékelteti a kor közéleti viszonyokat, benne van az akkor még gyerekcipőben járó lakás világítás, ami a dráma kialakulásához hozzájárul. Hamilton krimijét George Cukor filmesítette meg és ezzel el is indította a siker útján és ismert lett az egész világon. A rendezőnek meg kellett küzdenie azzal az előítélettel, amit a film hordoz magában, óhatatlanul összehasonlítják a Cukor filmjével. Ezért végül is annyira lefújta a port a szövegkönyvről, hogy egy új darabot írt, de követi George Cukor Gázláng filmjének a dramaturgiáját. A film szellősségét igyekezett bepréselni egy rövid színpadi thrillerbe.
Lung László Zsolt szerint „szereti a szövegeket a saját rendezéséhez adaptálni”. A világ máshol tartott amikor a film készült. Ott lehet tudni előre, hogy ki a gyilkos, de nem is az a lényeg, hogy ki az. Úgy készült a darab, hogy a néző számára már az elején, nyilvánvaló, ki a gyilkos, kire lehet ráfókuszálni. Végig Paula drámája volt követve, de az is fontos volt, hogy a nézőnek ne legyen egyértelmű, ki az aki, manipulálja a helyzetet, ezért volt ez teljesen átírva. A történet alapján írt egy másik történetet.” Vélekedik Lung
Stúdiószínpadon játszódik a darab. A nézőnek az az érzése mintha egy dobozban játszódna a történet. Minimális kellékekkel. Úgy indul, mint egy egyszerű szerelmes történet – már amennyire egy szerelmi történet egyszerű tud lenni - , ahogy telik az idő a néző egy thriller közepében találja magát.
A szereplők időnként kilépnek a dobozból és a narrátor szerepét veszik fel, egyértelművé teszik a történéseket. Az szemlélő érzése mintha, rádiószínház lenne, ahol hallgató lemarad a vizuális élményről és amit látnia kellene azt elbeszélésben érzékeltetik, ez egyben mankó is a darab megértéséhez, és a szerepek tisztázására. Nem mindegyik szereplő jár ki be a dobozból. Paula Greg felesége végig „bent van” a néző érzi, hogy ő be van zárva, ami a darab folyamán ki is derül.
A mese egyszerű, nincs teletűzdelve csavarokkal mint amihez szoktatják a ma emberét. Van egy múltat idéző bája a darabnak, kirajzolódik a tanulság is … Ellenben nem csepegő, édes, egyszerű,a rossz elnyeri büntetését.
A darab Londonban játszódik. Érintőlegesen képet kapunk a múlt század közepének közéleti körülményeiről.
Greg a főszereplő erős jellemmel megáldott manipulatív egyéniség. A darab végére kiderül, egy minden hájjal megkent gazember. A pénzért ölni képes. Lung László Zsolt a főszerepet játszó színész hitelesen viszi színpadra azt a karizmatikus egyéniséget, amit a rendező szánt neki, hogy olyan helyzeteket teremtsen, amivel eléri célját. Érződik a tapasztalt színész egyénisége.
Paula a mindig szorongó félénk feleség, nem emlékszik dolgokra, már abban sem biztos, mit csinált a múltban és mit a jelenben. A feleség szerepét játszó Gecse Noémi igyekszik hitelesen visszaadni az őrületbe kergetett nő szerepét. Elismerésre méltóan alakítja a szerepét az értékeivel tisztában lévő színésznőt viszi színre. A darabban vannak helyzetek mikor érződik, hogy lazít és a darab által diktált tempón változtat, nem hangsúlyozza ki a helyzetet, hogy sejti a férje praktikáit, melyet önmagának sem mer bevallani.
Hibátlanul alakítja azt a nőt, aki azt hiszi, megtalálta az ideális férfit, akiről kiderül már az első találkozásukat is manipulációval érte el. A végén is csak külső segítséggel döbben rá, férje házasságuk után módszeresen elkezdi az őrületbe kergetni őt. Elszigeteli a világtól, majd érzelmi befolyásolással és apró trükkökkel szépen összetöri az önbizalmát. Idegesíti, hogy a világítás pislog időnként, hangokat hall a felső emeletről. Elszigetelődik a külvilágtól, nem jár ki a házból mert fél, nehogy emberek észrevegyék ő is megbolondult mint az anyja, erre a férje rájátszik és erősíti benne az érzést.
Paula a híres énekesnő nagynénje halála után örökölt hatalmas közép osztályt sugalló házban élik mindennapi életüket. A néző már az elején a darab kezdetekor érzi, nincs minden rendben a viszonyuk között, mintha a falak valami titkot sugallnának. A történet előre haladtával megbizonyosodunk, hogy Greg valamit rejteget előle. Miközben lépésről lépésre igyekszik elhitetni a feleségével, hogy elveszti az eszét. Mindez közben megjelenik a színen egy férfi, akiről kiderül, hogy rendőr és buldogszorgalommal évek óta figyeli Greget és sejti, hogy gazember, ő okozta a híres énekesnő halálát, a vagyonszerzés reményében.
Nancy szobalánya túlságosan közhelyszerű, könnyen kiismerhető, a mai színdarabokból jól ismert, az utcáról társadalmilag magasabb körökbe bekerült cselédlány.
A feszültséget és a figyelmet szinte végig sikerült fenntartani, de a darabnak használt volna, ha a tempó egy keveset pörgősebb lenne. Időnként mintha elengedné a rendező a néző figyelmét.
Persze mint minden amerikai történetbe ott a tanulság is, a rossz elnyeri méltó büntetését. Paula pedig felszabadultan tud ítélkezni a férje felett.
Lung László Zsolt a darab utóéletéről kérdezve kifejtette: „a nézők részéről pozitív a visszajelzés. Hosszabtávú terveim vannak a darabbal. Még nem volt közönség találkozó a darab kapcsán, nagy kibeszélések sem voltak, igaz lehetőség sem volt rá, mondani egy két dolgot kifelé. Szeretnénk, hogy az előadás után konkrét beszélgetés legyen, ami a problémákra reflektál. Hasznosnak látom, szóba hozva a jelenséget a valóság szintjén, nem csak a történetünket. Kivetíteni a mostani helyzetünkre. Akkor lenne tartalmas, ha minél több embert be tudnánk vonni a beszélgetésbe szakembereket is, akik ezzel foglalkoznak, így lehetne többrétegűvé tenni. Ha csak mi vagyunk ott a közönséggel, akkor csak az előadásról lenne a beszélgetés.
Elképzelésem szerint iskolákba is szeretném kivinni és diákokkal utána szóba állni, de ugyanúgy közönség találkozón a nézőket is megszólaltatni”.
Tóth
Fotó: Facebook